Mit érdemes tanulni bölcsész szakon?

Kommunikációra nem érdemes menni, hacsak nem az minden vágyad és az életcélod. De neked láthatóan nem az, hiszen akkor fel sem tetted volna ezt a kérdést.

Ha van nyelvérzéked, akkor germanisztikára menj, és tanulj mellé még egy-két nyelvet legalább. Az után pl. dolgozhatsz tolmácsként, ami tök jó, vagy stewardessként, vagy idegenvezetőként, ilyesmi. Ezeknél a munkáknál használod a nyelveket, sokat kommunikálsz, és folyamatosan emberekkel foglalkozol. Abból, amit leírtál, szerintem ez egy reális pályakép lehet.

Azt érdemes tanulni, ami istenigazából érdekel. Ez minden szakra igaz.

De esetleg nézz szét még, nem csak bölcsész meg mérnök van.

Jó ötlet a passzív félév. Szerintem az a probléma hogy nem ismered magad - ami nem probléma hisz elég kevesen ismerik magukat 18-19 évesen, de nem az alapján dönts, hogy mi az ami megéri vagy mi az ami hasznos. Többdiplomás emberek maradnak munka nélkül olyan szakmunkásból meg hiány van mint pl asztalos.

Na de te nem ebbe az irányba érdeklődsz. Szerintem jó lehet egy nyelv szak

És ahogy már írták, csak azt érdemes ami istenigazából érdekel.

Már úgy indulsz neki, hogy olyan szakot akarsz amivel biztosan állást fogsz találni. Nem lehet biztosra menni, de jobb egy lelkes és szakmájában profi ács, mint egy olyan orvos aki csak a státusz és elismertség miatt ment arra a szakra.

Milyen órák indították be a fantáziád a gimiben és az általános iskolában? Mi az amivel kapcsolatban szerettél olvasgatni suli után is?

"Szerintem az a probléma hogy nem ismered magad" - kedves válaszoló, inkább az a probléma, hogy te nem ismered a BME követelményrendszerét...

Kedves kérdező!

Veled pedig egy cipőben járok, vagyis jártam, 6 évvel ezelőtt elkezdtem a gépészmérnöki kart, aztán egy év után a kevés kreditpont miatt kitették a szűrömet... Így utólag nagyon örülök neki, mert talán még ma is BME-n szopatnának. Aztán megcsináltam egy anglisztika diplomát és egy rendszergazdai OKJ-t. Mindkettővel nagyszerűen el lehet helyezkedni, és amint olvastam, téged is érdekel a számítástechnika, úgyhogy ha van kedved/ambíciód/időd, akár a kettőt egyszerre is csinálhatod (az egyiket nappalin a másikat levelezőn).

Én mindenképpen valamilyen nyelvszakot javaslok, arra sokkal nagyobb a kereslet, mint kommunikációs szakemberekre.

Utolsó! Arra értettem, hogy manapság sokan nem arra a szakra mennek ami tényleg érdekli őket, hanem amit elvárnak tőle (szülők pl), vagy amiről úgy gondolják hogy jól jövedelmező.

És ezt függetlenül mondom a követelményrendszerektől.

A kérdező is úgy írta le hogy nem az ő világa. (Ebből gondoltam hogy ha valaki olyan szakra megy ami nem az ő világa az sokszor nem a követelményrendszer hibája, hanem hogy a fiatalok nem ismerik magukat - ami gyakori, hisz kevesen tudják 18-20 évesen hogy mi életük célja)

Ettől függetlenül egyet értek a válaszoddal, szerintem jól választottál no és persze egyszerre több irányba is el lehet menni, sőt: hasznos.

Jó, értem, de azért két dologban vitatkoznék veled:

-"sokszor nem a követelményrendszer hibája" - de igen. Legalábbis a Műegyetemen igen. Ez egy olyan ember számára, aki nem oda járt, hihetetlenül hangzik, de pl. a villamosmérnöki karról az elsőévesek felét-háromnegyedét minden évben kiszórják. Ezért nem tudom se a hallgatókat, se a szülőket hibáztatni. Nem azért mentem műszaki karra, mert mérnökként jól lehet keresni, engem tényleg ez érdekel.

-Szerintem igenis van annyi önismerete 18-19 évesen az embernek, hogy tudja, hogy mi érdekli. Én is ezért mentem először a gépészmérnöki karra. És a mai napig is érdekel az, hogy mi hogyan működik pl. egy autóban. Csak aztán sikeresen elvették a kedvemet attól, hogy erről tanuljak (de ilyen témájú könyveket szívesen olvasok a mai napig is). Utána pedig azért mentem anglisztikára, mert tudtam, hogy nyelvet és irodalmat könnyen tanulok, és hogy szívesen tanítanék nyelvet. A számítástechnikai OKJ-t is a műszaki érdeklődésem miatt csináltam. De pl. orvosnak nem mentem volna már 18 évesen sem, mert a nagy felelősség miatt sztem sokat idegeskednék... Meg aztán mások belső szerveiben túrkálni, hááát... Nem az én világom :) Úgyhogy sztem egy 18 éves emberben már van akkora önismeret, hogy el tudja dönteni, mit szeretne tanulni.

Ez az utolsó mondatod nagyon igaz, a kérdező is fontolja meg, hogy inkább többféle dolgot tanuljon.

Tudom mire gondolsz, valóban nem 'ismerem' személyesen a BME-t, de sok ismerősöm van aki jó programozó és tehetséges, de annak idején mégis kitették a BME-ről, ennek ellenére szakmájában jó szakember lett.

Viszont nekem 18 évesen fogalmam sem volt hogy mivel szeretnék foglalkozni. Nagyjából tudtam hogy mely tantárgyak érdekelnek, de konkrétumot nem tudtam mondani.

És sok fiatalon látom ezt, hogy az alapján néz ki magának valamit mert avval jól lehet majd keresni, vagy mert hasznos lesz a közeljövőben és nem azért választja mert ő tudja hogy avval akar majd foglalkozni.

Ahogy a kérdező is írja nem volt határozott elképzelése és ha el is végezné ezt a szakot és sokat keresne akkor sem akarná. Tehát valószínűleg nála is arról van szó hogy nem érdekli igazán amit most tanul.

Az 2 külön kategória amiről te beszélsz. az egyik amikor valakit tényleg érdekel a dolog de a követelményrendszer vagy egyéb okok miatt nem folytatja ott tanulmányát. A másik amikor rájön az ember fia hogy mégsem érdekli az a szak amibe belekezdett. És ez a második a gyakoribb, ha valakinek még nincs konkrét elképzelése felvitelinél ahogy nekem sem volt és a kérdezőnek sem.

Amúgy meg mindegy melyik kategóriába tartozik valaki a lényeg hogy mindenki legyen boldog xD