Miért van az, hogy a legtöbb embernek nem megy a matek, a magyar viszont annál inkább?

A magyart sem elég feltétlenül bemagolni. Mondjuk az életrajzokat, műfajokat lehet, de a verselemzést pl. már nem annyira..

Amúgy nem tudom én sem, mi ez a magyar-töri mánia, engem a hideg kiráz ezektől a tantárgyaktól. :S A matekot meg lehet, elsőre nem érti az ember, de annál jobb mikor megérti, és utána már simán megy. :)

mert például sokan úgy állnak hozzá már az első nehézségek után, hogy jajj, nekem úgyse megy a matek (ez nagyon divatos szlogen), és ezért nem is fog, ráadásul mivel a későbbi dolgok is a korábban tanultakra épülnek, így ha az alapokat nem tanulja meg/érti meg és sajátítja el rendesen az ember, akkor a későbbiek tényleg kínkeservesek lesznek.

Míg a magyar egyrészt sokkal szubjektívabb dolog, verselemzések meg fogalmazások írása, nincsen olyan egymásra épülő technikai eszközkészlete és háttere, mint a mateknak (tehát mondjuk, hogy egy adott szöveges feladatot megoldjál, ahhoz neked például kellően gyakorlottnak kell lenned, hogy felírd egyenletként, majd meg is kell tudnod oldani, míg mondjuk egy fogalmazás írása valamiről sokkal inkább csak kreativitást igényel). Meg ha például Jókait nem szereted és nem olvasod el az Aranyembert, attól még nem szenvedsz hátrányt a továbbiakban, mondjuk Tolsztojnál, ellenben a mateknál ha mondjuk az egyenletek nem mennek, akkor onnantól kezdve eléggé lőttek a többinek is.

Volt már egyszer egy ilyen kérdés, de most kifejtem újra a véleményem, mint érdekelt fél, ugyanis magyar szakos tanár és könyvtáros vagyok.

Először is leszögezném, hogy sokkal kevesebben humán beállítottságúak, mint azt magukról gondolják vagy mondják.

Másodszor, a magyar nemcsak irodalomból áll, hanem nyelvészetből is, ami, ha még emlékeztek vagy megnézitek a jegyeiteket, párhuzamot von általában a matematika jeggyel. Ugyanis a nyelvészet logikusan egymásra épülő részekből áll. Itt jegyezném meg, hogy a nyelvészet nem azonos a helyesírással!

Ma, szerencsére, az irodalom rész sem csak magolásból áll, hiszen a magolós részek, pl. életrajzok, elenyésző kisebbséget alkotnak (kellene, hogy alkossanak), hiszen a kreativitás, a kommunikáció a legfontosabb az irodalomban, természetesen némi elméleti anyag ismeretével. Hiszen meg lehet tanulni, melyek a verselemzés lépései, de ahhoz már kell egy bizonyos fokú tehetség, hogy ezt le is tudja írni az ember, vagy el tudja mondani összefüggően, érthetően. Na, akinek ez profin megy, az mondhatja, hogy humán beállítottságú (is).

Egyébként az élet fricskája, hogy amikor még nekem kellett jelentkeznem főiskolára, nem lehetett humán-reál párosítást választani, mert én könyvtár-földrajz szakra szerettem volna menni, a férjem pedig történelem-matekra. A kedvencem volt, és ma is az, a nyelvészet, de tanítani akartam, nem kutatni!

Ez az én véleményem. Ezen lehet oldalakat vitatkozni, lerágott csont. Azért azt még hozzáteszem, hogy kisülne a szemem, ha feladná egy középiskolai matematika vagy kémia vagy fizika számítás a leckét. Persze a gyakorlatból már kijöttem, hisz 15 éve nem tanulom ezeket aktívan, de egy kis bemelegítés után nem okozna problémát.

A másik pedig az, hogy a régi felsőoktatási rendszerben, most nem tudom, hogyan van, a humán szakosoknak is kellett logika és közgazdaságtan tantárgyat tanulniuk.

Szerintem igazán jól kb. ugyanannyi ember ért a matekhoz, mint a magyarhoz/törihez.

Csak aki nem szereti a matekot, nem jó belőle, az alapból azt mondja, hogy "humán beállítottságú vagyok".

De ettől még nem lesz kiemelkedően jó belőle...

Magyart és törit sokkal nagyobb óraszámban tanítanak, ráadásul az érettségi nagy része is csak szövegértés.

Nekem pl 90% felett sikerült mind a magyar, mind a történelem érettségim, még sem mondom azt, hogy jó vagyok humán tárgyakból. Egyszerűen csak tudok szöveget értelmezni és helyesen írni. Az érettségihez ennél több nem nagyon kell...

Azért ne tessék ennyire kritizálni a magyart!Úgy csináltok mintha az egésznek semmi értelme nem lenne és csak úgy be lehet magolni az egész törikönyvet.Nem kritizálni akarok,de gondolom mind "reál beállítottságúak"vagytok.

A nyelvtant is érteni kell(mint ahogy az előttem lévők mondták)ahogy az irodalmat és a törit is,nem csak matekból áll a világ.

Egyébként ez az ilyen-olyan beállítottság nem vicc.Tényleg vannak az agyunkban olyan részek amelyek jobban működnek,mint a többi.Gondoljatok bele ha ez nem így lenne akkor nem lenne diszkalkulia,diszlexia,diszgráfia,valamint ezekkel a részképességzavaroknál esetekben nem fejlődnének ki különleges tehetségek sem.

Azért van hogy többen humán beállítottságúak,mert ez az egész életükben jelen van,a puszta élettörténetek,a dolgok felfogása,a szavak megértése,hogy egyik történésből logikusan következik egy másik,ezek mind a humán tárgyakhoz szükséges képességek.A matekkal az ember kiskorában csak akkor találkozik mikor suliban van,csak később kezdi el tudatosan felépíteni magában a matekrendszert.

Bocsánat,de szerintem az,hogy mi történt,és mi volt a következménye a II.VH-nak,hogy mi a Japán kultúra története,hogyan kérdezzem meg angolul hogy hol a mosdó,és hogy miért tudunk hógolyót gyúrni sokkal érdekesebb annál hogy hány polinkötéses nanomilliomnyi 10.000 az 50-ediken szorozva négytrilliárdoddal ezredraklap trimikroba van a s*gglyukamon.