Ha ott tartunk, hogy számos diáknál diagnosztizálható a "matematikai szorongás" és arra gondolnak, hogy "túlélni a matekérettségit", akkor kimondható, hogy a jelenlegi matematika oktatás egy kudarc?

A MATEMATIKA tanításával kezdődik a probléma.

A matematikát magyarul MENNYISÉGTAN-nak nevezik.

Nagyon kifejező szó.

Az embereket a dolgok mennyisége érdekli.

A mennyiség két dologból áll össze:

A dolog fizikai tömegéből, és hogy hányszor van ott.

A fizikai forma sem bonyolult.

Lapát, vagy vödör, vagy köbméter, vagy méter.

De a legegyszerűbb fizikai forma a DARAB.

A számtan pedig az összeadás-kivonás-szorzás-osztás

Ez az alapszintű matematika.

10-es vagyok. Ezt írtad:"számos diáknál diagnosztizálható a "matematikai szorongás"

Ha ez így van akkor arról csak van valami infó, elvégre hozzád is eljutott. Én még nem olvastam róla, ezért érdekel

Azért szálazzuk szét ezt a dolgot.

Ott kezdeném, a matematika nem mennyiségtan. Az a számtan. A matematika ezen túl még számos más dolgot ölel fel. De ha így tanítjuk, abból sok jó tényleg nem jön ki.

Mondjuk Európára lehet átlagos megfigyeléseket mondani. De aki ebből megpróbál egy országra nézve bármit mondani, bizonyította, hogy elemi matamatikából rendkívül gyenge. Konkrét megállapítást legfeljebb egy iskolára lehet mondani, de ott is számos egyéb megjegyzést kell hozzáfűzni, ha ilyesmit akarunk véleményezni.

Ma Magyarországon a matematika ismeret folyamatosan gyengül (a többi tárgyé is, de nem egyformán). Ennek oka a tanár, a tanítás módszertana, a gazdasági helyzet, a szülők, és természetesen a tanuló is. Ezek csak a fontosabb tényezők. Összességében ez a konkrét politikai szemlélet miatt van így, továbbá abból következik a hanyatló gazdaság, abból az oktatás alulfinanszírozottsága, abból a tanár hozzáállása (és korántsem biztos, hogy ismereti hézagosak, lásd a sok halottat a kórházban, és nem azért, mert az orvos nem tud(na) mit kezdeni ezzel.

A matematika különösen hierarchikus tárgy. Azaz, ha egyszer valami kimarad (nem érti meg a diák), akkor komoly eséllyel fog szorongani, aztán megutálja, és nyilvánvaló hogy megbukik. Miközben akár kiváló is lehetne. Csak hát a szülő ezt nem veszi észre, talán nem is figyeli, a diáknak nincs kihez fordulnia (nem kizárólag a tanár hülyesége miatt, lehet például ilyen egy osztály közszemlélete - ha tanárhoz fordulsz, elástad magad - hát nem fordulsz, mert nem tudod, hogy ekkor ástad el magad igazán).

Egy ilyen jelenség évtizedek alatt alakul ki. A szakma kezdettől tudja, hogy így lesz. A politika viszont kezdettől így akarja. Hülye gyerek nem mer ágálni. Ez a szlogen. A rossz hír pedig az, hogy még ha holnaptól egy igazán oktatást akaró kormány lenne, pénze mint a pelyva, borzasztóan akarna egy jó oktatást, ez esetben 20 év múlva lesz, 10 év múlva már többen elhiszik, hogy lesz belőle valami. Mert ez egy ilyen műfaj.

Legyen valami jó is! Azért elég sokan vannak ebben az országban ma is kiváló tanulók. Matekból és másból is. Nekik több szerencséjük volt, mindenekelőtt olyan családba születtek, ahol a gyereknevelés csecsemő korban kezdődik, értenek hozzá és igényesek. Ők azt is tudják, melyik iskola jó, van pénzük oda vinni a gyereket (sajnos ez néha elég sokba kerül és nem az iskola nyer rajta). Ha nem megy a matek (bármi, sőt, később az életben bármi), akkor a szorongás a legrosszabb módszer. Azonnal kell keresni hozzáértőt. Tanárt, diákot, mindegy kit. A szülőket kérni, segítsenek (ha nem teszik, peched van). A lényeg, hogy egy hozzáértő abban segít, hogy megtaláljad, hol rontottad el. Mit nem értesz az elején (mertkésőbb egyre többet nem értesz). Akár a nulláig visszamenve. Minden ezen múlik. Ha megvan, magyaráztasd el. Addig, míg meg nem érted. Ezt onnan tudhatod, hogy azt mondják nem úgy van (úgy, de te így vizsgázol), neked a dolgod, hogy bizoníítsd, de bizony az úgy van. (egy primitív példa: azt mondják, a szorzás nem felcserélhető - te pedig megmutatod, hogy dehogynem. 3*4*5 = 60 na és 4*2*5 vagy 5*3*4? az is annyi. Mindegy, mivel kezdjük, mivel folytatjuk - ha megérted miért, nyertél. Minden későbbi nem értés, ami emiatt volt, hirtelen értés lesz, a szorongásnak pedig lőttek. Ez baromira sok munka és sok türelmet igényel. Számold össze, mennyi lesz összesen, mire tudod. Aztán becsüld meg, az életben, 80 éves korodig ez hányszor ismétlődik, hányszor fogod rosszul érezni magad. Nem érte meg inkább most? Ha ezt nem hiszed, reménytelen eset vagy.

A tanulás néha nehéz. De ekkor nem szorongani kell, hanem bármi áron segítséget kérni, megérteni. Ja, hogy kiröhögnek, lenéznek? Igen. 2 napig. Egy hétig. Ami z életből még hátra van, azt nyerted meg ennyi áron. Nem éri meg? Akkor így maradsz.

19.-nek

Én is szétszálazom a dolgot:

Először is A matematika egyenlő a mennyiságtannal.

Az nem csak számtan.

Másodszor, te minden marhaságot felsorolsz össze-vissza ami éppen eszedbe jut.

Ebből látszik, hogy nem megoldani akarod a helyzetet, hanem a megoldáson gondolkodó embereket össze akarod zavarni.

Jó hírem van: Nem sikerült.

Az alapvető probléma maradt:

Meg kell tanulni, hogyan kell tanulni.

Én tudok.

És nem kell tíz évet várni az eredményekre.

Ez hülyeség.

Ha tudod, hogy milyen akadályok kerülnek elébed a tanulás során, akkor át tudsz rajtuk menni.

Ha tudsz tanulni, akkor már azonnal tudsz bármit megtanulni.

Ha nem tudsz tanulni, akkor meg hiába öntenek rád rengeteg pézt, akkor sem tudsz tanulni.

És nem sok pénz kell a jó oktatáshoz, hanem annak a tudása, hogy hogyan kell tanulni.

A továbbiakat nem neked írom, hanem azoknak akik igenis tanulni akarnak:

Ne hagyjátok összezavarni magatokat azoktól, akik csak nyavalyognak, és azt hirdetik, hogy lehetetlen a tanulási képességet jobbá tenni.

Írjatok, ha tényleg érdekel benneteket, hogyan tudnátok jobban tanulni, mint a gödörlakók.