Szerintetek érdemes manapság tanárnak lenni?

Abból a szempontból érdemes, hogy ez viszonylag biztos állás a szónak abban az értelmében, hogy jelen körülmények között munkanélküli azért nem nagyon leszel vele. Ha el tudsz vonatkoztatni attól, hogy elcsesztél rá 5 évet, és szinte feleannyi idő alatt tudtál volna egy olyan végzettséget is keresni, ami ezerszer megbecsültebb mind társadalmi-, mind fizetés szempontjából, akkor meg még örülhetsz is neki, hogy közel ugyanazért a pénzért nem kell 3 műszakban robotolnod a szalag mellett.

Nyilván, amit olvastál, mint negatívumok, azok fennállnak, és nem is látszik szándék senki részéről, hogy ezen változtassanak. Akár a tanárok fizetésén, akár a leterheltségén, akár a szakmai szabadságukon. Ezeket kell mérlegre tenned.

Teszem hozzá, nem csak az a két véglet létezik, hogy elmész tanárnak vagy elfelejted az egész tanítást. A legtöbb diploma után van lehetőséged ma már 1-2 év alatt egy egyszakos tanári mestert csinálni, amivel el tudsz menni mondjuk heti 1-2 nap óraadónak, ami azért bőven elegendő arra, hogy a pedagógiai ambícióidat ki tudd élni. Nyilván a fizetéstől ott se kell hanyatt esni, cserébe lényegében csak bemész, leadod az órákat és kész, nem kell részt venni a világ összes értekezletén, mindenféle programok szervezésén, stb. Vagy például diplomázás után ott maradsz az egyetemen doktorálni, és akkor ott is tudsz tanítani. Vagy olyan munkakörben helyezkedsz el, ahol viszonylag sűrűn kell kollégáknak vagy ügyfeleknek valamit elmagyarázni - nekem például van olyan ismerősöm, aki ezzel teljesen ki tudja élni a tanítási hajlamait...

Nem állítom, hogy a lehetőségek tárháza végtelen, de azt se, hogy ha valaki tanítani akarna, akkor ne találna rá lehetőséget valamilyen formában.

Manapság nem érdemes tanárnak menni. Nem is a fizetéssel van baj. Sajnos a diákokat és a szülők egy kupac kakinak tekintik a tanárt.

Egy tanárnak gyakorlatilag semmilyen eszköze nincsen a fegyelmezésre.

Én még annyit tudnék hozzátenni kérdező, hogy akik azt mondjak hogy nem minden a pénz, azok nem tudom milyen körülmények között élhetnek, de valószínűleg vagy pénzeli őket valaki vagy nagyon alacsonyak az igények.

Döntsd el hogy milyen életet akarsz élni. Hogyha a szüleid nem gazdagok akkor készülj rá hogy tanárként soha az életbe nem lesz saját házad, és jelen körülmények között még kocsit se nagyon mert az albérletre fog menni minden pénzed.

De ezt csak hipotetikusan mondom mert remélhetőleg nem e mellett az idézőjeles hülyeség mellett döntesz, ami egyébként egy csodálatos szakma lenne de ebben az országban valamiért az emberek többsége nem becsüli meg.

Tanárként objektív szemmel azt mondanám, hogy nem éri meg tanárnak lenni. Sok munka, kevés elismerés... Sőt, még lenézést vagy ócsárolást is kapsz általában... Az előremenetel, perspektíva gyakorlatilag nem létezik.

Viszont amikor sikeres diákod van, az tényleg semmivel sem összehasonlítható érzés. Én nagyon sokat kapok belőle, a diákokkal tényleg nagyon nagyon jó dolgozni, miattuk megéri ezt csinálni.

Mentsvár lehet, hogy tanárra szerintem mindig szükség lesz, és nem feltétlenül a közoktatásban kell gondolkodni. Én összességében azt mondom, amit a diákoknak is: a legjobb pályaválasztás az, amit a szíveddel érzel. Sajnos hiába lesz valaki ügyvédorvosmérnök, ha később utálja, amit csinál. Abból sosem lesz siker.

Tanfolyamos felnőtt csoportjaimban tömegével vannak a pályaváltók, újrakezdők, akik mindig is szerettek volna valamit csinálni, de a szülők, meg a racionalitás másfelé terelte őket. Talán ez az egyik legszomorúbb sors, amit el tudok képzelni, ha valaki nem azzal foglalkozik, amit szeret csinálni.