Ha lenne lehetőséged egy olyan szakot választanál amit mindig is szerettél volna tanulni vagy egy olyat amivel biztosabb, hogy munkát találsz?

Nemrég elkezdtem részben hobbiból, részben a munkám megkönnyítése érdekében programozni tanulni, és rájöttem, hogy lehet jobban jártam volna ha valamilyen info szakra megyek. Biológia alap és biotech mester szakra jártam, jelenleg PhD hallgató vagyok. Az informatikához is van kb ugyanannyi tehetségem, mint ehhez, de sokkal jobban keresnék. Nem bántam meg, hogy az lettem, ami, mert igazából szeretem ezt is és tudom, hogy ha annak idején gimiben valaki fölveti nekem, hogy menjek info szakra, kiröhögtem volna. De a pénzt is szeretem és azzal a jelenlegi szakmámban nem vagyok túlzottan elhalmozva (PhD-sként főleg nem, de később se leszek). Ha visszamehetnék az időben és a jelenlegi elmémet a 16 éves testembe ültethetném, valószínű, hogy máshogy döntenék, mint a valóságban tettem. (Kb kiskorom óta állatokkal/biológiával akartam foglalkozni, aztán gimiben ez elment a biokémia/molekuláris biológia felé. Nem bánom, hogy így alakult, de a mai énem már sokkal pragmatikusabban állna a jövőmhöz.)

"oda nagyon magas a ponthatár (ezért van jelenleg a zoológus elöl)"

A te esetedben ez már lefutott kör, de jelentkezésnél olyan sorrendben kell/érdemes megjelölni a szakokat, hogy hova szeretnél leginkább menni. Ha az első helyre nem vesznek fel, annak semmilyen további negatív következménye nincs, nem befolyásolja a többi szakra leadott jelentkezésedet (akkor se, ha ugyanannak az egyetemnek a különböző szakjairól van szó). De ha most fölvesznek a zoológiára és elkezded, jövőre jelentkezhetsz megint állatorvosira, és ha oda felvesznek, akkor kiiratkozol zoológiáról, és simán átmehetsz oda. Még az is lehet, hogy az elsős tárgyaid egy részét el tudod fogadtatni.

"Zoológusként viszont tényleg kevesebb a lehetőség, szerintem akkor válaszd azt, ha nagyon elkötelezett vagy a kutatás mellett és nem olyan fontosak az anyagiak:)"

Ez sajnos nem csak a zoológiára, hanem a természettudományos kutatásra úgy általában igaz. Itthon főleg, de az ipari/klinikumi szakemberek külföldön is jobban keresnek általában, mint a kutatók.

#6-os vagyok: Lehet kicsit félreérthetően fogalmaztam, mert nem akartam nagyon a részletekbe menni. Természetesen tudom, hogy működik a rendszer és még van lehetőségem sorrendet módosítani.

Ősszel még az állatorvosi volt a célom, csak oda tényleg nagyon nehéz bejutni, ezért elkezdtem B opciók után kutatni és így bukkantam rá erre az újonnan induló zoológus szakra. Már évekkel ezelőtt is nagyon tetszett ez az irány, de lemondtam róla, mert eddig úgy lehetett valakiből zoológus, hogy először biológia BSc-t, aztán biológus MSc-t kellett csinálni és csak utána lehetett zoológia felé szakosodni. Úgy éreztem, hogy ennyit azért nem érne, mert tényleg elég rosszak a kilátások ezzel a végzettséggel, ráadásul a biológia többi ága annyira nem is érdekel, hogy 5 évig azokat tanuljam. Viszont ez az új szak lehetővé tenné, hogy kevesebb idő alatt végezzek és végig azt tanuljam ami valójában érdekel, így a szívemre hallgatva februárban ezt a szakot írtam előre (de tudtam, hogy ezen még később változtathatok). Az állatorvosival sincs gondom, mert, ahogy a #7-es is írta, ott is van lehetőség kutatni, csak azért ott mégsem a kutatás van fókuszban és a klinikai gyakorlatokat kötelező lenne megcsinálni.

Azok közül, amit szeretnék csinálni, a legpiacképesebbet.

A piac változhat, a 30 évvel ezelőtt jól menő munkák közül sok már csak éhbérre elég. Emellett ha olyat csinálsz, ami nem érdekel, sokkal hamarabb kiégsz és az gyakorlatilag szép lassan egyet jelent azzal, hogy szarul fogsz keresni vagy megrekedsz még a legjobban menő szakmákban is. Emiatt elsődleges szűrési szempont az lenne, hogy mit szeretnék csinálni. Nyilván második körben szem előtt tartanám azt is, hogy ne legyen teljesen veszett ügy a szakma.

Nem olyat, amit szeretnék tanulni, hanem amit szeretnék csinálni munkaként.

Pl hiába szeretsz emberekről tanulni, ha emberekkel dolgozni nem. Meg hiába éget ki egy szak, annyira komplex és nehéz, ha vele csodaszép hivatás művelhető, ami közben egyáltalán nem azt a fájdalmat éled át, amit abban az x évben, amíg egyetemre jársz.

Engem világéletemben olyan szakmák érdekeltek, amiktől sikítófrászt kapott a családom, hiszen “abból nem lehet megélni” (pl. etológus).

Végül egy olyan szakot kezdtem el gimi után, ami teljesen basic, de fixen el tudtam volna helyezkedni vele (amúgy is keresett szak és kapcsolataim is vannak), de egyszerűen annyira nem érdekelt, hogy elvégezni se bírtam (könnyű szakról van szó, csak teljesen motiválatlan voltam).

Szerencsére közben megtaláltam az arany középutat, átmentem egy olyan szakra, ami iránt IGAZÁN szenvedélyesen érdeklődöm, viszont ebből már tisztességesen meg is lehet élni.

És láss csodát, nemrég jöttem rá, hogy ez még az etológiát is lépten-nyomon érinti.

Tehát dióhéjban: szerintem egyik véglet se jó, az egyikben éhen halsz, a másikban kiégsz. Úgy kell kialakítani az életedet, hogy arányosan legyen benne abból, ami hozzájárul a biztonságodhoz és a boldogságodhoz. Ha máshogy nem megoldható, akkor hobbiként folytatni kell azt, amit szeretsz.

"A piac változhat, a 30 évvel ezelőtt jól menő munkák közül sok már csak éhbérre elég."

Például micsoda? Szerintem 30 éve csak bővülnek azok a foglalkozások, amikkel meg lehet élni.

30 éve még tanárszakra is divatos volt menni (főleg tanár mesterre), mert egyszerűen alig voltak jól fizető munkák.

De ez nem jelenti azt, hogy rosszabbul lenne fizetve most, mint 30 éve, csak megváltoztak a körülmények.

30 éve ha valaki képzetlen árufeltöltő volt, akkor az egyet jelentett a dolgozói szegénységgel. Ma meg olyanokat mondanak a tanárok, hogy hát akkor elmegyek a lidl-be árufeltöltőnek több pénzért.