Miért gondolnak magukról ilyen sokat a tanárok?

NTBS válaszának a következő részét kiegészíteném:

"Az adott szituációban lehet igazad van, de nem tudod mi az előzménye. Mert azt már nem láttad, hallottad. Semmi nem ok nélkül történik. Egy tanár."

A tanár órai cselekedeteinél egyrészről nem árt figyelembe venni azt, hogy ő is ember és hogy a cselekedeteit a jelenlegi helyzeten kívül több minden befolyásolja. Mert lehet, hogy te szerinted a tanár rosszul döntött egy adott helyzetben (a példádtól teljesen függetlenül). De a másik oldal rendszerint ilyenkor a véleménye alkotásánál nem vesz figyelembe mert nem is tudja, hogy miket kell mérlegelnie a tanárnak. Ilyen lehet akár az is, hogy a döntései ki fognak hatni az akkori és a következő órák fegyelmére is. Az ilyenek fényében pedig újra gondolva pedig már nem feltétlen hozott rossz döntést vagy annyira elrugaszkodottan rossz döntést.

De ott van az is amivel kezdtem. A tanár is ember. Hibázik. De nem is fogsz találni egy olyan embert sem aki ilyen sok konfliktus esetben minden egyes alkalommal képes megőrizni a teljes nyugalmát és minden egyes alkalommal optimális döntést fog hozni. Majd ha robotokat tanítanak akkor. De a gyerekek nem robotok. Nem egyformák ahogyan a kialakult helyzetek sem.

Sok embernek el kéne mennie tanítani 20-30 figyeleméhes, elhanyagolt gyereket (esetenként beteg gyerekeket akik esetén retteg a szülő attól, hogy egyszer diagnosztizálják a gyereke betegségét és nem dughatja a homokba a fejét többé és nem szívathatja tovább a gyerekét azzal, hogy nem adja meg neki azt amire szüksége van) akik csak annyit tanultak otthon, hogy ne becsüljék semmire se a tanárt és akkor megértenék talán, hogy milyen.

Nem mindenben ,de öszességében egyetértek a kerdezővel.

A saját peldambol kiindulva amit a magyar oktatási rendszernek és tanároknak koszönhetek az a diagnosztizált depresszió,szorongás,szociális fobia és a szüleimmel is főleg ezek miatt ment teljesen tönkre a kapcsolatom. Nulla szociális életem van, sportolni sincs időm mivel most fogok érettségizni. És rengetek diáknak van ilyen problémája.

Szerintem az egyik legnagyobb probléma hogy nincs megfelelő pszichológiai oktatásuk a tanaroknak, és ugye meg fizetve sincsenek.

Mindig is nagyon csendes és visszahuzodo voltam,nem tudtak velem mit kezdeni,egyébként egy hiperaktív diákkal ugyanúgy nem tudnak mit kezdeni,pont azt kellene megerteni hogy mindenki más,más képességekkel amit fejleszteni kellene, de egy átlag tanár le adja az anyagot a többi pedig egyáltalán nem érdekli,jobb estben nem szól be a diáknak.

Merthogy a magyar oktatás ilyen tanárokkal van tele akik befasultak 30 éve tanítanak,és a diákot soha nem fogják egyenlőkent kezelni.

A tanár is ember,nehéz tanítani,szar a fizetés ez nyilván ertheto,de a mostani állapotban össze kellene fogni,nem a diákot bántani,meg fordítva. Meg mondjuk velem az összes már lassan nyugdíjas korú tanárom úgy beszél mint a kutyával.

Például a legutobbi eset: mikor meg kérdezte tolem a tanarom hogy milyen szakra szeretnék menni egyetemre,és mikor el mondtam neki az egész osztály előtt közölte hogy "na hát belőlem se lesz semmi,hulyeseg az egesz,de nembaj majd el szórakozok ott". Na ezt ne fogjuk már a szar fizetésre.

És ezeket írom úgy hogy egy teljesen átlagos középszerű gimnáziumba járok. Unokatestvérem egy elit gimibe jár,azt mondja ott nincsenek ilyen gondok de oda gazdagnak is kell lenni,meg éjjel nappal tanul mellé. Tehát nem ez az átlag.

Az osztályomban összesen 30-an vagyunk ebből 17 gyerek ment magától suli pszichológushoz mentalis problemaval.

Aki azt mondja hogy rendben van ez az egész,vagy csak a diakkal van van baj az légyszíves vegye ki a homokból a fejét és nézzen szét maga körül.

"Mindig is nagyon csendes és visszahuzodo voltam,nem tudtak velem mit kezdeni,egyébként egy hiperaktív diákkal ugyanúgy nem tudnak mit kezdeni,pont azt kellene megerteni hogy mindenki más,más képességekkel amit fejleszteni kellene, de egy átlag tanár le adja az anyagot a többi pedig egyáltalán nem érdekli,jobb estben nem szól be a diáknak."

Ami a munkája, amit csinálnia Kell a jelenlegi oktatási rendszer alapján.

Egyébként mit kéne kezdeni-e azzal, hogy te csendes és visszahúzódó vagy?

Adjon erre valamilyen pszichológiai kezelést? Ültessen le egy kanapéra és hallgassa meg heti 45-90 percben a 15 vagy akár 30 gyereknek a bajait?

Mi lenne az elvárásod az irányukba ezen a téren ami nem a szülők dolga lenne? Mert rengeteg esetben olyan dolgokat hiányolnak a gyerekek (figyelem, törődés) amit a szülő dolga lenne megadni. De ott van az is, hogy nem a tanárnak kéne megtanítania a gyereket arra sem, hogy ha Pisti csúnyán néz a másikra akkor a másik gyerek ne verje már agyon mert nem ez a megoldás. Ahogyan a szülőt sem a tanárnak kéne megtanítania arra, hogy nem az a megoldás, hogy ha a gyerekének valamit beszólnak akkor a gyereke agyon veri a másikat (mert van aki szerint ez a megoldás és a gyerek jól tette).

Kicsit eltértem a tárgytól és egyébként persze a tanároknak kell segíteniük a diákokon de a valóságban ezt nem csak a pszichológiai képzés minősége hátráltatja.

Arról nem is beszélve, hogy mint te is írtad minden diák más és más. Tehát minden osztályban rengeteg különböző problémával rendelkező diákokokkal kell megbirkózni és minden esetben más és más megoldást kell kitalálni.

Ez pedig egy nagyon lényeges pont. Mert lehet, hogy az egyik X problémával rendelkező diáknak tudsz valahogyan segíteni. De a következőnél ilyen problémával már nem fog működni ez a módszer. Akkor most mit kéne tudni pszichológiából amivel többet lehetne segíteni?

"Aki azt mondja hogy rendben van ez az egész,vagy csak a diakkal van van baj az légyszíves vegye ki a homokból a fejét és nézzen szét maga körül."

Én nem azt szeretném mondani, hogy a diákkal van a baj és azt sem, hogy veled van a baj. Én olyan dolgokra akarok rávilágítani amit diákként nem feltétlen lát meg az ember.

Amiket leírtam azoktól függetlenül pedig vannak rossz tanárok is. Nem akarom a tanárokat sem egyöntetűen megvédeni.

"Például a legutobbi eset: mikor meg kérdezte tolem a tanarom hogy milyen szakra szeretnék menni egyetemre,és mikor el mondtam neki az egész osztály előtt közölte hogy "na hát belőlem se lesz semmi,hulyeseg az egesz,de nembaj majd el szórakozok ott". Na ezt ne fogjuk már a szar fizetésre."

Pedig nagyon jól levezetted, hogy a fizetés a probléma.

Te magad írtad, hogy a tanáraid kiöregedtek. Akik abból a kórból maradtak itt amikor nyugodtan lehetett körmöst adni és a szülőknek való reklamálás esetén még tőlük is kaptál egy pofont azok közül kerülnek ki azok a tanárok akik lenézik a diákokat.

Ők azok akikért könyörögnek az iskolák, hogy nyugdíj után is tanítsanak még mert más már nem nincsen.

Ezt pedig részben a rossz fizetésnek csúfolt akármi, a rossz rendszer okozza. Manapság pedig még erősíti a lejáratás, a levegőnek nézés amikor felszólalnak...

"Ami a munkája, amit csinálnia Kell a jelenlegi oktatási rendszer alapján."

A munkájába tartozna az is hogy beszologat a diáknak és személyeskedik?

"Egyébként mit kéne kezdeni-e azzal, hogy te csendes és visszahúzódó vagy?"

Hat talán nem kellene azt mondani hogy buta vagyok,mert nem szolalok meg.

"Mi lenne az elvárásod az irányukba ezen a téren ami nem a szülők dolga lenne?"

Nem a szülők dolgairól beszélek, hanem egy olyan alapvető bánásmód az el várásom ami lehetővé teszi hogy ne gyomorgorcsel induljon iskolába az ember. Egy tanáromat idézve:" kell hogy a gyerekben legyen idegesség,hogy tanuljon"

"Akkor most mit kéne tudni pszichológiából amivel többet lehetne segíteni?"

Nem vagyok pszichológus,de egyes tanároknak az alapoktól lehetne kezdeni.

"De ott van az is, hogy nem a tanárnak kéne megtanítania a gyereket arra sem, hogy ha Pisti csúnyán néz a másikra akkor a másik gyerek ne verje már agyon"

Normal esetben egy munkahelyen vagy az utcán is rá szólnának egy ilyen emberre.

Most csak nagy vonalakban tudtam valaszolni,mivel annyi ilyen eset van hogy irhatnam napokig .A tapasztalatomat írtam le átlagos diákként ami megtortent velem,es hogy ezek alapjan min valtoztatnek nem értem ebbe miert kellett mindenhova bele kötni.

"Nem vagyok pszichológus,de egyes tanároknak az alapoktól lehetne kezdeni."

Igen, tanulnak. De a pszichológia nem egy csoda technika ami megmondja, hogy X baja van a gyereknek akkor csettints kettőt és jobban lesz. Nem csak a pszichológusok pénztárcájának hizlalása miatt kell egy-egy probléma miatt hosszú órákat eltölteni kettesben a pszichológussal.

Tehát az a baj, hogy ilyen körülmények között nem tudnak segíteni főleg, hogy közben valahogy meg kell tartani a fegyelmet és az anyagot is le kéne adni.

"A munkájába tartozna az is hogy beszologat a diáknak és személyeskedik?"

"Hat talán nem kellene azt mondani hogy buta vagyok,mert nem szolalok meg."

Egyetértek. Ezt nem szabad.

"Normal esetben egy munkahelyen vagy az utcán is rá szólnának egy ilyen emberre."

Nem. Munkahelyen és utcán egy felnőtt ember esetén rendőrt hívnának. De itt nem is rászólásról volt elsődlegesen szó hanem arról, hogy az adott személy tudjon olyan alap dolgokat, hogy például konfliktust nem így oldunk meg.

"nem értem ebbe miert kellett mindenhova bele kötni."

Nem belekötni szeretem volna és nem is téged támadni. Mint írtam is arra próbáltam rávilágítani (egyéb ezt a kérdést olvasóknak is és nem csak neked), hogy nem olyan egyszerűek és egyértelműek ezek a helyzetek mint azt sokan gondolják.

Rossz az ami veled történik, ahogyan az is, hogy ha nem idén érettségizel akkor kérdésesé válik, hogy az iskolát, hogyan fogod befejezni és még sorolhatnánk.

Jó irányba lenne szükség egy hatalmas változásra de reálisan nézve erre nem sok esély van.

Attól, hogy a tanár tanul pszichológiát, még nem lesz pszichológus. 30-35 fős osztályokat tanítanak, esélytelen, hogy mindent észrevegyen és minden diákhoz másképp viszonyuljon. Pláne egy olyan tanár, aki alacsony óraszámú tárgyat tanít (kémia, föci, fizika, ének, stb.).

Ha azt akarod, hogy 6 év alapozás után szétbontsák humánra és reálra az oktatást, akkor azt várod el, hogy egy 7.-es (azaz nagyjából 13-14 éves) diák TUDJA, hogy mit akar kezdeni az életével. Ez nem működik, a diákok többsége még érettségi idején se biztos abban, hogy mit akar majd tanulni a későbbiekben. Ha ennyire zavar amúgy, akkor minek mentél gimnáziumba? A gimnázium alapvető műveltséget ad és a felsőoktatásra készít fel, márpedig ezt csak így lehet, hogy minél szélesebb spektrumot fedezzen fel a diák.

Kíváncsi volnék, mi lett a szakmád, bár nem ártott volna a humánra több energiát fordítani, hogy legalább azt megtanuld, hogy az igekötőket hogyan írjuk helyesen.

Aki ilyeneket mond, hogy "rohadtul hidegen hagy a kultúra", az például ne menjen egyetemre akkor se, ha nem ezzel fog foglalkozni.

"a 30 fős osztályok helyett 10-15 fős osztályokat létesíteni" - ebben abszolút egyet tudok érteni veled, nekem volt 42 fős osztályom, hát nem volt könnyű. Még meg is lepődtek, hogy a nevüket megtanultam kb. fél év alatt (heti 2 óránk volt), ilyen nagy létszámoknál semmi sem működik hatékonyan, sem a tanítás, sem a pedagógia, sem a pszichológia. Viszont ez a rendszer hibája, így is alig van tanár, ha ekkora osztályokat csinálnának, még több tanárra lenne szükség.

Abban egyetértek, hogy az oktatás nem rugalmas, de ez nem a tanárok hibája, nekik meg van adva, hogy mit kell tanítani.

"Aki ilyeneket mond, hogy "rohadtul hidegen hagy a kultúra", az például ne menjen egyetemre akkor se, ha nem ezzel fog foglalkozni."

Én ezzel nem értek egyet. Különösképpen az diszlexia, diszgráfia, stb. miatt.

Az, hogy a diák nem szabhatja meg, hogy mit tanuljon és nem csak azt kell tanulnia amihez érzéke van nem is árt mert nem egy olyan esettel találkoztam amikor a gyerek nem szeretett egy tantárgyat de egy jó tanár megszerettette vele.

De ez nem jelenti azt sem, hogy a mostani rendszer jó lenne.