Külföldre mentem tanulni, és úgy érzem megbántam. Ti mit tennétek a helyembe?

A külföld az az én esetemben Magyarország, mivel erdélyi vagyok és Debrecenbe mentem egyetemre, ami közel van az otthonomtól, de mégis ez azt jelenti, hogy én ezentúl ott kell éljek. És valahogy sosem vágytam Magyarországra. Nem tudom ott magam elképzelni. Nem gondoltam át idejében, hogy hova is szeretnék menni tovább egyetemre és barátnőm miatt Debrecenbe adtam be a jelentkezésem csak. Viszont baratnom meg nem jutott be! Így én egyedül maradtam. Igaz van egy pár ismerősöm Debbe, egy településről is származunk, de az egyetemen nincs senki szinte, a várost magát meg megint nem szeretem. A szakot simán elvégezném, de az a baj, hogy azzal vissza haza nem lehet jönni. Borzasztó honvágyós vagyok még ezek mellé. Az egész családom Romániában él és nagyon nincs kedvem vissza menni egyetemre... nincs semmi motivációm szinte. Sajnos az sem lehet, hogy csak úgy otthagyjam az egyetemet, mert egész nyáron fizettem az albérletet...mármint szüleim, és nem szeretnék csalódást okozni, de ott valahogy nem érzem jól magam. Ráadásul bejutottam ösztöndíjasra, de hogyha most otthagynám, akkor már vissza kéne téríteni azt a pénzt, amiért ingyen járhatok egyetemre.

Szerintetek miért történt ez így? Hogy új barátokat, ismerősöket szerezzek? Az összes barátom Nagyváradon lakik, vagy költözik be, ahogy bátyám is, csak én megyek el...mi értelme van az egésznek, ha nem találok benne örömöt.

Ti mit tennének a helyemben? :(