A Biológia érettségi 1-2-3 könyvekben szerepel a megoldás? ⬇️

A 2. és a 3. könyvben megnéztem: a kérdések (kérdéscsoportok) után rögtön ott vannak megoldások is.

Az elsőnél úgy emlékszem, hogy a végén vannak a megoldások (de nem találom a könyvet).

Eredményes felkészülést!

(Miért nem küld e-mailt a Gyk, ha válasz érkezik a bejegyzésemre? Tök véletlenül kukkantottam rá!) bocsánat a késedelmes válaszért!

Szerintem a gyakorló feladatok (1.) és az esszék (3.) felesleges, a neten fenn van az összes érettségi teszt, sőt vannak tematikus gyűjtemények (pl. Gergely Tibor honlapján), ahol egy-egy témához is kereshetsz bennük feladatokat . Sőt a Treff megcsinálta az érettségik témák szerinti bontását - tudtommal kaphatók is a gyűjtemények.

A szóbelire viszont a 2. jó lehet, hogy tudd, mire készülj! (Ugye abból semmi nem nyilvános, max. "szájhagyomány" útján lehet valamit összeszedni.)

Kedves Kérdező!

A túl sokból baj lehet: ha az ember ezt is nézi, azt is használja, akkor

a) ellentmondásokat fog találni, amiknek a kibogozása nagyon időigényes (és sokszor haszontalan);

b) érdemi munka helyett keresgél a könyvekben, feladatgyűjteményekben (ez egy önkéntelen menekülés a tényleges tanulás elől).

Persze mértékkel használva (hol ebből, hol abból válogatva feladatokat) hasznos lehet.

Az emelt érettségit én a felkészítés oldaláról ismerem: biológiatanár vagyok. :-)

Szóbelis tapasztalatok: nagyon különbözőek a bizottságok, de általában "jó fejek", segítőkészek, kedvesek (a vége felé néha unottak, türelmetlenebbek, de ez érthető is). Akinek jól megy az esszéírás + jó beszélőkéje van (könnyen nyilvánul meg szóban idegenek előtt, hozzászokott a nyilvános beszédhez), annak ez egy lehetőség arra, hogy javítson az írásbeli eredményén. Aki szorong, és agyonstresszeli magát, az inkább arra gyúr, hogy ne rontson sokat. (Ez a stressz egyébként csökkenthető - főleg hozzászoktatással, de pl. relaxációs technikával is).

Ha a tartalom megvan, és értelmesen fel van építve, érdemes gyakorolni a szóbeli felelést. Pl. hangosan felmondani a tételt, és mérni az időt, mert max. 20 perc van a két tételre - és érdemes időt hagyni a kérdésekre is.

Párban (egymást hallgatni, kérdezni) még hatékonyabb!

Érdemes felkészülni váratlan kérdésekre: néha olyat kérdeznek érettségin, amitől én is zavarba jönnék. Mivel nem láttam a pontozólapot, így nem tudom, hogy az a tanár "privát" érdeklődése volt, vagy tényleg pontot érő kérdés. Ezeknél egyrészt időt kell teremteni a gondolkodásra (lehet azt mondani, hogy egy pillant türelmet kérek, átgondolom), lehet simán passzolni. De legfontosabb: nem szabad tőle bepánkolni, mert az iszonyúan rontja a teljesítményt (van, aki teljesen lefagy egy váratlan kérdéstől, és egy kukk értelmes nem jön ki belőle a továbbiakban)!

Érdemes előtte normálisan enni, inni (az éhség elterelheti a figyelmet, a szomjúság mérhetően rontja a koncentrációt, gondolkodást). Sőt lehet bevinni is vizet, csokit, szőlőcukrot, mert ha nem a legelső felelő az ember, akkor 45-60 percet tuti benn tölt. (Persze egy jó illatos szalámis szendvicset azért nem javaslok. :-D)

Na most ez egy elég ömlesztett valami lett, ami a szóbeli felkészülésről, bizottságról, vizsgázásról szólt. Remélem kiigazodsz rajta! :-)

Alaphiba: rossz időbeosztás - inkább halogatásnak nevezném. Beosztom jól, ügyesen (több napos, gondos tervezéssel!) az időt és a tananyagot, majd az első nap megcsúszok vele. Majd a csúszás halmozódik. A vége fejvesztett kapkodás. Szerintem többen ezért mennek tanárhoz - az nem engedi elfolyni az egészet (ha jól csinálja).

Másik gyakori hiba: Sokan azt hiszik, ha el tudom mondani, akkor értem és tudom is. A felületes tudás ismétlés nélkül olyan mint a pára: reggelre eltűnik. Akkor érted, ha egészen le tudod egyszerűsíteni, fel tudod vázolni a belső szerkezetét, és többféle módon is el tudod magyarázni (nem csak a könyv szavaival). Kérdezz rá az anyag minden mondatára, minden kifejezésére. Ha van válaszod, akkor érted. Utána ne felejts ismételni. Az a tudás, amit nem használsz halványul (mindenkinél - az agyunk gy működik). A tesztek megoldása, esszék írása ez ellen kiváló. (Csak ne rögtön a tanult anyag után oldd meg a hozzá kapcsolódókat, hanem 2-4 hét múlva, meg később is.)

A dobogón van még a kampány jellegű tanulás: hetente egyszer - de akkor jó sokat. Ennél sokkal hatékonyabb, ha naponta kisebb részekben tanulod az anyagot. Így az ismétlés szinte automatikusan megtörténik.

Aztán még hosszan lehet sorolni a hibákat - rendkívül kreatívak vagyunk, ha szabotázsról van szó!

Sajnos annak, aki szorongós a szóbeli nagy kihívás. De fel lehet rá készülni - már írtam néhány módszert rá. Az egyetemi vizsgáim előtt nagyon paráztam. (Ezek szóbelik voltak.) Ami nekem bejött:

- előző este nem tanultam hajnalig, mert kipihent akartam lenni; ezért legkésőbb este 10 -kor befejeztem.

- Elmentem tusolni, és addig álltam a tus alatt, míg le nem higgadtam. Közben azt mondogattam: akármilyen hülye leszek, nem fognak lelőni. Nem fognak leköpni sem, és nem ordibál velem senki. Lehetek akármekkora nulla. Annyira megnyugodtam, hogy tudtam aludni.

- A vizsgán igyekeztem gyorsan sorra kerülni, hogy ne hergeljem be magam. (Neked erre nem lesz lehetőséged, mert be lesztek osztva).

- Amikor kihúztam a tételt, leültem, és hagytam egy kis időt, hogy a pánik csituljon.

- Aztán elkezdtem írni. Azt ami éppen az eszembe jutott - nem feltétlen a tétellel kapcsolatban. Azt vettem észre, hogy az írás megnyugtat.

- Amikor kiültem, akkor igyekeztem, hogy az első egy-két mondat "bombabiztos" legyen: egyszerű és nem beleköthető. Ettől picit lendületbe jöttem.

Sokan a tét miatt görcsölnek rá. Pedig nem ettől függ az életed - hidd el! Engem pl. elsőre nem vetek fel. Nagyon jól jártam vele, máig örülök neki!

Most a tartalmi részről: szakmai véleményem, hogy a szóbelire nem kell már készülni, hiszen az írásbelire már mindet tudni kell. A tételkidolgozás egy nagyon jó ... önámítás (ennek valószínűleg nem örülsz). Rengeteg időt elvisz, igazából nem tanulsz már meg közben semmit, de telik a füzet - és ez jól mutat. Ha ez a cél. Inkább írj eszéket, azokból csinálj vázlatot, és azt mondd el hagosan valakinek. Ha az illető ért hozzá valamennyire, az még jobb.

A 20 perc nem hosszú idő! Szoktam mérni, inkább kevésnek bizonyul. De nem kell végigbeszélni, sőt, érdemes a végére tartalékolni, hogy kérdezhessenek a vizsgáztatók, mert az még pontgyűjtési lehetőség! De ha mindent elmondasz 10 perc alatt, és nincs kérdésük, akkor megköszönik és mehetsz, nem kell ott ülni még 10 percig. :-)

Szóval: önfegyelem (a terv betartásához), alaposság (a megértésben, tanulásban) és lehiggadás (a vizsgán).

Ha elhiszed, hogy meg tudod csinálni, az már fél siker! Mert minden évben tízezrek teszik ezt meg, és tényleg leenyésző azok száma, akik belehalnak! :-)

Hajrá!