Mik lennének azok a dolgok,amiken változtatnál a magyar oktatásban?

Kisebb osztályok.

Csoportbontás szintek szerint, de a csoportoknak valami fantázianeveket kell adni.

Magántanulóság lehetőségének visszavezetése (van, hogy erre van szükség), de ha bukik, akkor magántanulóság elvétele.

Egyéni tanrendbe tehetségesek betétele.

A nyelvoktatás színvonalát mindenképpen meg kellene emelni. Egy csoport létszáma ne mehessen nyolc fölé. A túl nagy csoportokat bontani kell. B1-re (vagy még arra sem) készít fel a közoktatás, de a diplomához B2 szint az elvárás.

A legutóbbi reform logikátlanul csökkentette a reál tárgyak tananyagát, ötletszerűen vettek ki dolgokat, melyek megbontották a felépülést,. Ezt vissza kellene rakni.

Szakképzésben megnézni az OKJ-kat. Ha valóban két évre akarják emelni az időtartamot, akkor több anyagot tegyenek be. És felnőtt emberekkel ne úgy bánjanak az oktatók, mintha nem lennének azok.

2-es. Ez nem így van. Aki valamiben tehetséges, engedéllyel továbbléphet.

Járj utána.

Beszéltek bele a levegőbe.

Túl sok a tanulnivaló, így túl sok az órájuk is, amire be kell járni. Napi max 6 óra az úgy tűrhető, és lehetőleg úgy igazítani az órarendet, hogy a buszhoz, hévhez jó legyen, de hát ezt minden iskolának hely szerint hogy hol van, helyspecifikusan kell megoldani, hogy ott jó legyen.

Túl sok a felesleges dolog, amiket sose fognak használni, nem kínoznám vele tovább a gyerekeket.

Meg volt még néhány embernek ilyen heppje, nemtom, milyen alapon hozták be ezt csomó tárgyból, hogy 51%-tól kettes, az alatt karó; mert ez azért kiszúrás; hogy csak azért, hogy megkapd az alap, minimum jegyet; a kettest; máris több, mint a felét kell teljesítened. Tehát igazságosan osztanám fel a ponthatárokat. Akár központilag is, és tilos lenne tőle eltérni.

Tesiből mindenki, aki megpróbálja a feladatot, minimum 2-esről, vagy 3-asról indulna, vagy akár nem is kéne ezt osztályozni, vagy pl jelképesen mindenkinek odadobhatnának egy 4-est, vagy egy ötöst, és akkor ez húzná fölfelé az átlagot, vagy,ha nem számítana bele, még az is tök jó lenne. Tehát nem lenne olyan, hogy tesiből meg lehetne szivatni a gyerekeket, hogy valaki ha a belét kidolgozza, akkor se tudja megoldani a kettes szintet, ilyen nincs. Lehet, hogy eleve osztályozni se kéne, csak kicsit átmozgatjuk magunkat, bemelegítés, és utána játszik mindenki, amit akar, vagy több játékot variálunk, váltogatunk. Hogy pl 15 perc röplabda, 15 perc kidobós, stb. Valami öröm is legyen mán benne a népnek, amúgy nem tartanék heti 5 tesit, nekünk úgy volt, hogy első félévben volt 2, és második félévben volt három tesi; vagy első félévben volt 3, és második félévben 2. Ez általános, meg középiskolára is igaz volt akkor, tehát, ahova jártam. És akkor így ez szerintem jó volt. És pl akinek nincsen hozzá affinitása, minden iskolában ugye legyen lehetőség kémiát tanulni, de pl úgy is,hogy pl mondjuk fél évig kipróbálja, hogy megy-e ez neki, és ha nem , akkor le tudja adni bármikor a tantárgyat, akár egész évközben. És akkor akár pl be is ülhet másik órára, hogyha van erre lehetőség, hely pl meg a másik tanár, meg a másik osztály szívesen látja, és ő is szívesen megy; ha meg nincs éppen , akko "aulázhatna", hogy pl ha van egy naagy aulájuk tele székekkel, akkor ott leül, és telefonozik, vagy bámészkodik, vagy büfézik akkor, vagy beszélgethet másokkal, vagy tanul valami másik órára, vagy olvasgat valami olyat, ami őt kikapcsolja, vagy könyvtárba elmegy akár.

Ja és amúgy szal kb bármelyik tantárgy jó lenne,ha leadható lenne, de mondjuk igen, akkor kint lófrálnának a gyerekek valahol felügyelet nélkül, mert pl valaki az összeset leadja? Tehát ez se best megoldás, de pl kémiát, földrajzot le lehessen adni. Vagy pl lehet, hogy van , akinek a fizika nem megy, lehet, hogy van , akinek a matek, akkor azt. Vagy pl ha valakinek az idegennyelv neadjisten, akkor azt. Akkor pl meghatároznám, hogy pl maximum 3 tantárgyat lehetne leadni az egészből, ha valaki nem konyít hozzá, és akkor a többin ott lenne.

Elsődlegesen netes konzultációt tartanék, lehet, hogy elegendő lenne pl neten mindenből heti egy; vagy lehet, hogy nem is kell minden héten

Viszont lennének ilyen bejárós konzultációs napok, és akkor az ott meg közvetlenebb, tudnak személyesen kérdezni a tanártól, tudják kovácsolni az osztályközösséget, beszélgetni kicsit egymással, társasági életet élni, amik ugye tök jók. Mondjuk pl lehet,hogy meg lenne szabva, hogy minden hónap utolsó csütörtöke + pénteke bejárós konzultáció, de aki nincs ott, nem kéne igazolás, csak szerezze meg valakitől az ott feladott feladatot, hogy amivel el kell készülni, azt megcsinálja, pl ilyen gyűjtőmunka lehet készségfejlesztős.

Meg pl az idegennyelv az, ami lehetne minden héten akár több is, arra érdemes bejárni.

De pl bukni ne lehessen semmiből szerintem. És akkor amije van, mindenki abból érettségizik, tehát azokból a tárgyakból, amit nem adott le. És pl lehetne akár egyúttal emelt, meg közép verziót is csinálni ugyanabból a tantárgyból;szerintem az tökre menő lenne:D

És akkor mondjuk pl elmennek a gyerekek mondjuk hónap utolsó hetén konzultációra, akkor ott van nekik egy rendes órarendjük. A tanár megmondja a témakörcímeket, hogy akkor ezt, és ezt és ezt vegyétek át a könyvből a következő alkalomra, amikor találkozunk.

És akkor pl ilyen vizsgák lennének, hogy nem lenne folyamatos feleltetés, hanem úgy, mint egyetemen, mindenki beírhatja magát mondjuk 3 dátumból az egyikhez. Meg még ha valakinek nem lenne meg esetleg, vagy nem lenne elégedett az eredményével, akkor a tanár ajánlhatna neki javítóidőpontot, hogy akkor írja meg mégegyszer, vagy feleljen le szóban.

#5 Ezzel az a gond, hogy a legtöbb gyerek nem elég érett egy ilyen rendszerhez, a legtöbben nem fognak otthon komolyan tanulni. A tárgyleadással is az a gond, hogy az első nehézség után feladná a gyerekek többsége, pedig lehet, hogy később élveznék a tárgyat, mert nem azzal van a gond, hanem pl. a tanárral. Az idegen nyelv, matek igenis hasznos tárgyak, ne lehessen őket csak úgy leadni. Esetleg szakemberrel való konzultáció után, indokolt esetben. A tananyagot a legtöbb tárgyból valóban csökkenteni kéne, de idegen nyelvből épp ellenkezőleg, magasabb óraszámra és több, jobb felkészítésre lenne szükség.

A buktatás hiányát max úgy lehetne megoldani, hogy csak 1-1 tárgyat kelljen ismételni, de sok helyen erre sincs lehetőség, nem lehet ennyire rugalmasan kialakítani az órarendet. Arra meg nincs kapacitása a tanároknak, hogy külön foglalkozzanak azokkal a gyerekekkel, akik elégtelenül teljesítettek az előző évben, de nem lettek megbuktatva. Ez a gyerekeknek se lenne jó, mert ha áttolják őket a következő osztályba úgy, hogy nem sajátítottak el eleget a tananyagból, akkor esélyük se lesz behozni a lemaradást.

A pedagógushiány miatt sajnos sok alapvetően jó ötlet megvalósíthatatlan, először ezzel kéne valamit kezdeni. És az egyetemeken való tananyagcsökkentés nem jó megoldás...