Valaki elmagyarázná kérem?

Egyetemeken két szinten lehet tanulni. Először alapképzésre jelentkezel, ami jellemzően 3 év. Ezután diplomát kapsz, ami sok esetben elég ahhoz, hogy elhelyezkedj. Ha magasabb szintű tudásra van szükséged, akkor az alapképzés után mesterképzésre jelentkezel, ami jellemzően 2 év. Ezután mesterdiplomát kapsz, ami többet ér a munkaerőpiacon.

Vannak területek, ahol nincs két részre osztva a képzés, hanem 5-6 éves osztatlan képzés után kapsz mesterdiplomát. Ilyenek például a tanári szakok, vagy az orvosképzés.

Régen volt főiskola, meg egyetem, mist eltörölték, hogy több lehetőségünk legyen. Tehát a bsc (alapképzés) a főiskolai szint, és a ráépülő msc (mesterképzés) az egyetemi szint, és ma már egy bsc-ről többféle msc-re lehet jelentkezni, tehát ha 18 évesen eldöntötted, hogy lovassportszervező agrármérnök akarsz lenni, onnan jelentkezhetsz egy kis átgondolás után mezőgazdasági biotechnológiára is, ami nem feltétlenül követi az előző bsc-t 100%-osan. Ilyenkor néha tárgyakat kell pótolni, de összehozható.

Lehet csak az alapot megcsinálni, de úgy bizonyos munkaköröket esetleg nem tudsz megszerezni. Például a pszichológia alapképzéssel egyáltalán nem mehetsz pszichológusnak, kell a mester, aztán még továbbképzések is. A mester felett van még például a phd is, azzal Dr.-t kapsz a neved elé akármilyen szakon.

Osztatlan, amikor a bsc és msc egyben van. Ilyen például az orvosi/jogi pálya, mert azokat 7 félév alatt lehetetlen használhatóan megtanulni. Az építészmérnöki pélául osztatlanon és osztotton is indul, előbbivel már nem kell felvételined msc-re, ami nagy izgalom lehet, utóbbival pedig van lehetőséged pályát váltani, ha rájöttél, hogy mégsem egészen ezt szeretnéd.