A dízelmozdony hogy-hogy nem fullad le, ha megáll a vonat?

A mozdonyok többsége diesel elektromos, azaz:

diesel motor>generátor> (kapcsoló) > elektromotorok, mint hajtóegység.

Hogy áll meg? Kikapcsolják a kapcsolót...

(Dízel-villamos erőátvíteli rendszerű mozdonyok generátorát

diagnosztikai céllal vízellenállásra szokták kötni,

azzal terhelve lehetséges "lefullasztani" is.)

Az egyiket nagy vonalakban leírták.

Amúgy alapvetően majdnem ennyi a lényeg. De az a bizonyos generátor több különálló tekerccsel rendelkezik, ezekből általában egy felel a vontatásért ( A többi segédüzem, vonatfűtés általában )

Ha szimpla egyenáramú generátor, akkor elég a gerjesztést levenni és máris nem termel áramot. Háromfázisúnál meg még könnyedebben megoldható az áramkörből kikapcsolás.

A másik pedig a hidraulikus erőátvitel. Itt a lényegi elv annyi, hogy ugye hidraulikus erőátvitel, primer és secunder körrel. Primer kapja a hajtást a motortól, secunder megy a kihajtásba, közöttük szivattyú és turbinakerék a két kör között.

Viszont az olajköröket le lehet ereszteni, akkor üresben forog a primer kör, nincs hajtás. Ezzel lehet " üresbe " tenni.

Illetve azt hozzátenném, hogy úgy klasszikus értelemben lefullasztani elég nehéz egy dízelmozdonyt, mivel a legtöbb esetben az alap vontatási pozícióban még fordulatszám emelés sem történik, és ha esetleg túl nehéz a vonat, nem a motor lesz a szűk keresztmetszet, hanem az erőátvitel elemei adják meg előbb magukat.

Villamos erőátvitelnél értelemszerűen melegedéssel jelentkezik először, hidraulikusnál pedig szintén melegedés, de ott jellemzőbb, hogy szimplán elnyomja az olajat.

Bizonyos mozdonyokban van klasszikus értelemben vett kupplung is :)

Például az A26-osokban: [link]

És az M28,1000 sorozatú mozdonyokban is: [link]

A régi dízelmozdonyokban volt egy dízelmotor, ami hajtotta a villanymotorokat - ezek a dízelmotorok kb. stabilmotorok voltak, szinte csak egy fordulatszámon mentek folyamatosan.

A `60-as-'70-es évek óta a dízelmotor hajtja a kerekeket is hidraulikus erőátvitelen keresztül - ez teljesen ugyanolyan, mint egy hagyományos automata váltó egy személyautóban, csak nagyobb méretben.

Hát, nem egészen így volt.

A villamos és a hidraulikus erőátvitel is régre tekint vissza. Igazából attól függ, sőt máig attól függ hogy melyiket használják, hogy mi a cél.

Villamos erőátvitellel főleg ha több fázist használnak könnyű nagy teljesítményt átvinni, és könnyedebben megoldható a tengelyhajtás, ellenben a mozdony tömege általában elég nagy lesz emiatt nem közlekedhet gyengébb minőségű pályákon.

hidraulikus erőátvitelnél nehezebb nagy teljesítményt átvinni, illetve a kihajtást is meg kell oldani, ha 4 tengelynél több van, akkor már elég bonyolult kardános kihajtás kell, illetve a hatásfok is sokat romlik, ami még 4 tengelynél sem épp olyan mint egy villamos erőátvitelű gépnél. Ellenben relative könnyű gépek készíthetőek, amik alkalmassá teszik őket, hogy gyengébb minőségű pályákon is közlekedjenek.