Szúrós tekintettel bámuló nénikkel/bácsikkal mit lehet kezdeni? (BKV)
Minden egyes alkalommal megtalálnak, amikor utazok valahova. Semmi figyelemfelkeltő vagy átlagostól eltérő nincs sem a megjelenésemben, sem a viselkedésemben. Aligha mérnek végig, csak szemre mennek. Nem a semmibe bámulnak, mert akárhova elmozdulhatok, követ a tekintetük. Amikor észreveszem, és kérdőn visszanézek, még ők vannak megsértődve, hogy merek zavarni. Ezt látom legalábbis az arckifejezésből, csámcsogásból, homlokráncolásból. Teszik mindezt jellemzően olyan ötventől-hetven éves asszonyok, akik látszólag teljesen a tudatuknál vannak.
Mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni, ha
- maradni akarok a helyemen
- nem szállok le
- nem hordok napszemüveget
- hallótávolságon kívül esik az illető (jobb esetben, ha csak egy van)?
Mert ha ide nem érkezik jó válasz, legközelebb kegyetlenül integetni fogok, mint egy bolondnak, és akkor már én leszek a hülye bunkó.
22/F, budapesti lakos
4-es vagyok. Értem, nem is azért írtam, hanem azért mert kb. sok öregnek ennyi az agyi kapacitása és nem tetszik nekik hogy akárhol is, de te ülsz, ő nem. (de kismamáknak is sokszor ennyi)
Egy volt barátnőm mesélte, hogy a hétvégi koleszjáraton bellől ülve, és a többi koleszos batyujával minden bebarikádozva, majd felszáll egy kismama a gyerekkel a kezében. A kicsi a bnőmre vigyorgott, ő meg vissza. A kismama meg elkezdett pampogni hogy nem vigyorogni kéne hanem a helyet átadni...:S
Nézz vissza rájuk hasonló tekintettel. Azt nem szeretik.
Engem is mindig megnéznek, de tudok olyan szépen nézni, hogy többet nem néznek rám :)
Engem is mindig megtalálnak az öregek és felállítanak. Volt egy biciklis balesetem, ahol hülyén estem el, és vállficam lett a vége. Mivel munkába ettől függetlenül járnom kellett, mert nem engedhettem meg magamnak, hogy nem, busszal jártam, és többnyire ültem, mondjuk nem az öregeknek/terheseknek fenntartott helyen. Én hétvégén dolgozom, vasárnap reggel, ülök valahol középtájon, felszáll egy nagyon csúnya öreg nő, úgy 60-70 közötti. Simán leülhetett volna valamelyik elsőbbségi ülésre, de nem, odaállt mellém, és fennhangon elkezdett arról magyarázni, hogy neki nem engedik át soha a helyet, és álljak fel, mert ő le akar ülni. Amikor megkérdeztem, hgy miért nme ül máshova, ahol két ülés is van, mondjuk az elsőbbségi helyre, akkor meg felháborodott, hogy mit képzelek én, ő idős, nem nyomorék.
Meg van egy régi történetem, még sulis koromból. Tél volt, beteg voltam, lázas, szédültem. Orvostól mentem haza helyibusszal. Belül ültem, aludtam is kicsit. Táskám az ölemben. Arra ébredtem, hogy az öreg bácsi a borjával rávágott a lábamra, hogy otthon kell aludni meg fiatal vagyok, ne üljek, mert az nem jár nekem.
És haj, de sokszor kaptam rosszindulatú megjegyzást meg csúnya nézéseket, mert ülni mertem. Volt hely, leültem. Fizettem a bérletért, jár, nem? Ha szépen kérnek, átadom a helyem. Ha látom, hogy valakinek szüksége van rá, átadom a helyem, de az, amit némelyik öreg művel, az gyalázatos.
Most külföldön élek, itt is vannak ilyenek. Nem a helyiek, vagyis, hogy fogalmazzam meg, Anglia, de inkább a feketék és az indiaiak, meg mily meglepő, volt már románnal és magyarral is ilye tapasztalatom... :/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!