Milyeneket szoktak beszólni a "szemtelenebb" fiatalok a nyugdíjasoknak tömegközlekedési eszközön?

Én nagyon nyugodt szoktam lenni. Azt nem szeretik.

"Én megértem önt."

Minden ülés foglalt, néni felszáll.

Suhanc: - Le tetszik ülni, néni? (Srác marad ülve.)

Néni: - Jajj köszönöm, aranyoskám! (Indul leülni a srác helyére.)

Suhanc (vigyorogva): - Na de mégis hova? :)

Én nem szoktam beszólogatni, de 2 hete sérvvel műtöttek és más megoldás nem lévén busszal jöttem haza. Műtét utáni nap... Persze öreglány odaáll mellém sipítozik a helyért a kib.@szott gurulós kocsijával.

Felálltam (látható fájdalmakkal) tessék csak leülni, nyilván nagyon el tetszett fáradni a félnapos piacozásban. Félnapos műtéti sebbel én majd állok...

Csak bámult rám mint az ökör.

Szerencsém volt mert egy férfi rögtön pattant és átadta a helyét...

Tényleg gusztustalan amit pár kocsog nyugger művel már. És fel sem merül a kis csökött agyában, hogy attól, hogy valaki fiatal, még lehet beteg, vagy lehet rosszul...

Én csak kedvesen mosolygok rájuk, az feldühíti őket :D Sokszor le szoktam ülni, mivel cukorbeteg vagyok, és állva nem tudok vércukrot mérni, mivel nincs 3 kezem :D

Legjobb, amikor belővöm magamat inzulinnal, sápadnak, hogy a szemtelen fiatal drogozik :D Egyszer rám is szóltak, hogy ne drogozzak :D