Vonatkérdés. Valaki felvilágosítana?

A helyjegyen egyértelműen szerepel a kocsiszám és az ülőhely száma. A kocsik ajtaján vagy oldalsó kijelzőjén szintén ott a kocsiszám. A kocsiban pedig az ülések felett ott az ülőhelyek számozása, emelkedő vagy csökkenő sorrendben. Az ablak melletti ülést ablak szimbólum jelzi a szám mellett.

Az ajtók nyitásához a régi kocsikon néha kellhet a segítség, de van szád, tudsz kérni. És ha épp nincs senki a közelben és nem tudsz időben leszállni, húzd meg a vészféket nyugodtan és próbálkozz másik ajtónál.

Ha egy bevásárlás is gondot okoz, akkor menj orvoshoz, és kérj papírt arról, hogy nem tudod magadat ellátni.

Amúgy. A megváltott helyjegyen rajta van a kocsi száma, meg az ülőhely száma. Ez az a hely a vonaton, ami a tiéd, csak a tiéd, senki más nem foglalhatja el. Ha mégis ott ülne valaki, elhajtod a halálba.

Az ám! De hol is van ez az ülőhely?

Kezdjük az elején. Tegyük fel, hogy Győrben megveszed a pénztárban a vonatjegyet, az IC pótjegyet és a helyjegyet (utóbbi kettőt egy papíron adják, tehát összesen két darab papír lesz a kezedben). Nézegesd egy kicsit a papírokat, hamar rá fogsz jönni, hogy az egyik papír a menetjegyed, ami Győr - Budapest viszonylatra szól. Rá van írva, hogy 131 km és hogy milyen jegy (teljesárú, kedvezményes - utóbbi esetben a kedvezmény mértéke). A másik papír az IC pót- és helyjegy. Ezen rajta van a vonatod száma és neve (pl. RÉPCE vagy HALÁSZBÁSTYA), illetve az, hogy a vonat melyik kocsijában és melyik szám alatt kell keresned azt a széket, amire leteheted kicsi feneked és egész úton nem fog zavarni senkit a tény, hogy ott ülsz.

Na eljutottunk odáig, hogy jön a vonat. A kocsikra az ajtón keresztül lehet csak felszállni, ezért azok az okos vasutasok (akiknek valószínűleg a bevásárlás sem okoz gondot) kitalálták, hogy ha nem a kocsi közepére, hanem az ajtóra írják rá a kocsiszámot, akkor az azért jó, mert a bevásárolni nem tudó utasok is felismerik a számjegyeket hamar, és tudják, hogy az az ő kocsijuk-e, vagy sem.

Ha az az ő kocsijuk, akkor nagyon örülnek, mert csak fel kell szállni és bemenni az utastérbe. Ott pedig minden ülésre egy számot festettek az okos vasutasok, hogy az utasok hamar megtalálják a saját helyüket.

Abban az esetben, ha nem a te kocsid állt meg melletted a peronon, akkor sincs nagy baj. Szállj fel bátran, mint azok az emberek, akiknek a bevásárlás sem okoz gondot! A kocsik között átjáróajtókon lehet közlekedni, így oda-vissza végig tudsz menni a vonaton, míg meg nem találod a te kocsidat (az ajtókon belülről is fel van tüntetve a kocsi száma).

Ha mégis bizonytalan lennél, keresd meg a kalauzt! Ő az az ember, aki az okos vasutasok közül mindvégig a vonaton van, és mivel neki nem okoz gondot a bevásárlás (sőt, valószínűleg hosszú évek óta ugyanazon a vasútvonalon dolgozik), egy szempillantás alatt meg fogja neked mondani, hogy merre keresd a kocsidat a vonatban.

És most kérem a zöld kezet.

Manuális ajtó működése, merthogy az is gondot okoz általában (úgy vettem észre, nem csak neked, mivel nap mint nap utazom vonaton és látom, miket művelnek az emberek bepánikolva, hogy nem tudnak leszállni).

Kétféle ajtó van:

Az egyszerűbb, ami általában személyvonatokon, illetve a régi építésű gyorsvonati kocsikon van. Teljesen közönséges ajtó, befelé nyílik (és a lépcsőnél vele együtt mozog egy rács, ha erre ráállsz, na akkor tényleg nem nyitható). Kívülről tolni, belülről húzni kell. Ezzel általában nem szokott gond lenni.

Ezek az ajtók kívülről így néznek ki:

[link]

A másik típus, az úgynevezett ízelt ajtó. Első ránézésre ez is csak egy ajtó, viszont van egy trükkje: a nyitható felület kb. 1/3 - 2/3 részben meg van osztva egy plusz zsanérral, nyitáskor itt az ajtó megtörik, hogy nyitott állapotban minél kevesebb helyet foglaljon. Ha kívülről akarod nyitni, akkor húzni, belülről tolni kell.

Kép: [link]

Ennek a fajta ajtónak a kilincsét egyébként a szokásosnál kicsit nagyobb erővel kell kinyitni, mert az ajtóban vannak mindenféle mechanikus védelmek, hogy menet közben ne lehessen kinyitni (bár amivel ma reggel utaztam, abból a mechanika és a védelem kompletten hiányzott). Nagyon sokan már menet közben ki akarják nyitni az ajtót már állomásra érkezéskor, ami persze nem nyílik. Na ilyenkor jön a páni félelem és húzzák, nyomják, rángatják, rugdossák, letépik stb. (mind megtörtént eset - a letépett ajtóval persze a vonat nem mehet tovább, a kocsit félre kellett állítani - sok késést és kevesebb ülőhelyet produkálva a kedves utas által, aki inkább elszaladt a felelősség elől) ahelyett, hogy szépen megvárnák, amíg megáll a vonat. Tehát a helyes eljárás a következő:

1. megvárom, míg megáll a vonat,

2. kilincset nagy erővel lenyomom,

3. az ajtót kifelé megtolom.

Vigyázni kell azonban arra is, hogy az ajtó előtt van egy lemez, ami a lépcsőt takarja zárt állapotban. Ez nyitás közben felcsukódik az ajtóra, de ha rajta állsz, akkor nem fog menni (az ajtót se tudod kinyitni, mivel mechanikus kényszerkapcsolat van közöttük).

Amit érzel nem csak a te hibád. Nincs rutinod és a máv se egy szuper cég. Az ICk nagy részében van rendszer, de folyamatosan variálnak. Maga a máv nem egy EU szintű cég (balkán stílus, de mondjuk még mindig nem egy indiai) gyakran rosszul informál, pontatlan, kihagy járatokat, téged hoz kellemetlen helyzetbe.Nyugodj meg nem csak te vagy ezzel így. Persze aki napi szinten vonatozik, az félálomban csinálja ezeket a dolgokat, amiket te teljesen szétparázva. Amúgy ha többször csinálod majd belejösz te is. Nyugodtan kérj segítséget ha valamit nem tudsz, sok emberrel találkozol úgyis. Tapasztalni fogod, hogy más se biztos a dolgában, még lehet nem is jó infót kapsz. Addig menj amíg valaki tutira jól el nem igazít! Ha netán rossz helyre ülsz, rossz kocsiba, netán rossz vonatra ülsz az se baj. Az eltévedésekből amúgyis sokat tanulhatsz. Fogd fel kalandnak.

Valaki írta, hogy húzd meg a vészféket. Soha! Csak akkor ha valóban nagy veszély van és ezen a minél hamarabbi megállás segíthet csak.

A lényeg ne parázz! Készülj fel jól az utazásra, menj oda, korábban, tájékozódj a kiírásokról, járd körbe a pályaudvart, nézd meg a vonatokat, a vonatok kocsijait, bármikor bárkitől nyugodtan kérhetsz segítséget. Ne parázz!