Trolinak mi elonye mostansag, vagy ugy egyaltalan mostansag, mikor van elektromos busz?

Az, hogy a troli már van, megvan hozzá az infrastruktúra, lehet használni most is.

Elektromos buszból nincsen sok és ha hirtelen megjelennének nagy számban, akkor még gond lenne a töltéssel.

Előbb-utóbb szerintem a trolik (és a dízel helyi járatos buszok) helyét át fogják venni az elektromos buszok, de ez egy-két évtizedig legalább el fog tartani.

Troli vs elektromos busz:

Pro elektromos busz:

Nem kell vezeték infrastruktúra

Nincs útvonalhoz kötve

Pro troli:

Nincs korlátozva az akkukapacitás miatt

Hosszú távon olcsóbb a fenntartása (nem megy tönkre az aksi)

Ami most igazából nagyot megy, az az önjáró troli, ami lényegében fél úton van a kettő között

Az önjáró trolinak az előnyei az akkus buszhoz képest:

- Alacsonyabb energiafogyasztás. Könnyebb maga a jármű, valamint az önjáró troli kevesebb km-t tesz meg akkuról, így az akkutöltés-veszteség is kevesebb

- Nincs gond a hatótávval, mert vezetéken végtelen, a jó infrához alakított önjárás pedig kiszámítható. Budapesten az SST-k 4km önjárást garantálnak, ennél kevés hosszabb önjárós szakasz van, de valójában 10-12 km-t is meg tudnának tenni, tehát elég nagy a "puffer". Illetve ez a hatótáv elég ahhoz is, ha mondjuk áramellátási hiba vagy terelés miatt akkuról kéne menni.

- A fűtésük is minden esetben zéró emissziós, hőszivattyús vagy hagyományos fűtőbetétes (előbbi nyilván jobb hatásfokú, ezáltal energiahatékonyabb). Egy akkus busznak a hatótávja egy hideg téli napon nagyon lecsökkenne, ha csak elektromosan lehetne fűteni a járművet, ezért szinte alaptartozék az olajkályha. A trolinál a felsővezetéknek köszönhetően nem jelent gondot az elektromos fűtés, az önjáró szakaszon pedig ha ez nem hosszú időben, szintén nem gond.

-Nagyobb zöldenergia felhasználást lehet velük elérni. Míg az akkus buszokat jellemzően éjszaka a telephelyen töltik, addig a trolik a napsütéses órákban is dolgoznak (hisz itthon a napenergia adja a megújulók nagy részét), ezáltal lényegesen több megújuló energiát lehet velük direkt mód felhasználni.

- Az infrastruktúra költsége sem annyira durva, mint azt elsőre gondolná az ember. Nyilván most ha már troli, feltételezünk egy legalább 30-50 járműből álló flottát minimum. Ha akkus buszt akarnánk, ehhez jelentős mennyiségű töltőt kellene telepíteni, ehhez a szükséges betápot is ki kell építeni. Ha esetleg ezen a részen akarna az üzemeltető "spórolni", akkor lehetne napközbeni, végállomási pantográfos töltős megoldást is telepíteni, de ennek is nagy a költségvonzata. Tehát az akkus buszt ezen beruházások mellett hasonlítjuk össze a trolival és annak infrastruktúrájával, annyira már nem is vészes a helyzet, hosszú távon pedig egyenesen a troli a jobb.

- Míg az akkus buszok töltését a jármű állóhelyeztében kell megoldani, addig egy önjáró troli esetében ez menet közben, a felsővezetékről történik, ez az IMC, azaz "In Motion Charging". Ezáltal trolibuszból végső soron kevesebbet kell vásárolnia az üzemeltetőnek, mert nem kell töltés miatt kiállniuk a depóba (vagy ha nem is vesznek aránylag több buszt, a végállomási töltésre azt a pénzt el fogják költeni).

- Az önjáró troli olcsóbb, a lényegesen kevesebb akku miatt (egy átlag szóló troliban ez olyan 30-40 kWh bruttó, míg egy komolyan vehető akkus buszban az alsó értéknek a tízszerese alaphangon).

Az viszont tény, hogy az önjáróképesség nélküli trolibuszoknak ma már tényleg nincsen létjogosultsága. Ha bármi gond van az útvonalon (valami miatt terelés, gond az infrával), akkor lehet pótolni más járművel, ami azért kellemetlen, de ezen kívül is kicsit bekorlátoz.

Egyébként manapság reneszánszát éli ismét a trolis iparág, mert egyre több város kezdi el őket komolyan fejleszteni, sőt, olyan városokban is lett vagy lesz trolibusz, ahol korábban nem, vagy hosszú évtizedek óta nem volt.