Miért nem fejlesztik falun a közlekedést?

"Mert a magyar vasúti hálózat annyira katasztrofálisan sz@r a második világháború óta"

A környezetemben 2 mellékvonal van, ahol a rendszerváltásig 60-nal közlekedtek a tűrhető és rendszeresen karbantartott pályán az 5-6 kocsis személyvonatok.

Az egyiken most ritkítva közlekednek 2 kocsival, a másikon meg megszűnt a személyszállítás.

4-es! Te jártál Budapesten kívül az elmúlt húsz évben? "Önellátó falu" az évszázad vicce, a falu SOSEM volt önellátó, még a hőskorban sem, amikor még szükség is volt rá, mint településtípusra. Jelenleg ott tartunk, hogy a falvak lényegében véve a városok olcsó negyedei, és ennyi, a falusiak túlnyomó többsége városi csak nem ott lakik. Mellesleg a falu "önellátásásról" anynit, hogy több falu saját "tulipános" busszal hordja az öregeket Tescozni, a fiatalok meg mennek kocsival.

Meg a falusi ember, akit nehéz befolyásolni, na erre inkább nem mondok semmit, ez szinte már trollkodás.

Hát igen, az tény, hogy falun is alig van már, aki legalább csirkét tartana (hogy a hízóról ne is beszéljünk), a kertben meg füvet és bozótot termelnek, krumpli helyett. A 40-50 év alattiak túlnyomó többsége soha életében nem foglalkozott ilyesmivel, szükség esetén ugyanúgy a netről kellene megnézni a "tudományt", mint a városiaknak. Ha a szükség esetén még lenne net.

És meg lehet nézni, a falusi szegény emberek se termelnek semmit, a fehérek se. A falusi szegény ember kertje abban különbözik a falusi gazdag emberétől, hogy az utóbbi kertjében nyírott gyep van meg örökzöld bokrok, a szegény kertjében meg kétméteres gyomok és dzsumbuj. Mindenre azt mondják, hogy "nem éri meg". Ami természetesen nem igaz, csak nem jön ki belőle a 10 E Ft-os órabér.

Azt elmondanád kérdező, hogy mégis miért fejlesztenék a közlekedést arra? Utas jóformán sehol nincsen, a buszokat is csak veszteséggel járatni, hát még a vonatokat.

Közel NÉGYMILLIÓ gépkocsi van ma az országban, négy millió! Egy olyan országban ahol van nyolcmillió felnőtt. Tehát minden második legálisan kocsit vezetni tudó embernek van autója. Ezek után szerintem ne várja elvsenki, hogy majd vagyonokat költenek olyan kisforgalmú vasútvonalakra, amire valljuk be igaziból már szükség sincsen.

11-es! De látod te sem gondolsz bele abba, hogy azért szűnt meg a személyszállítás, mert nem volt, aki használja, meg ezért rövidültek meg a vonatok is.

Ismerős a történet, amit írsz nálunk Csongrád megyében például ez egy az egyben igaz Makóra, a rendszerváltáskor az Újszeged-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba vonalon főleg 4-5 részes MDmot-ok jártak kétóránként, és Hódmezővásárhely-Szentes felé meg két-három részes Bz-k ennél valamivel ritkábban napi hat alkalommal meg volt közvetlen Makó-Budapest sebesvonat is minden nap.

De ahogy egyre több az embereknek kényelmesebb buszjárat indult, az utasok fokozatosan fogytak el, meg egyre többeknek lett autója, ez vezetett ahhoz, hogy 2009-ben a Makó-Hódmezővásárhely közötti ilyen kevesebb mint 100 napi utas volt. Annyi, amennyi húsz évvel korábban egy átlagos vonaton! Pedig a menetrend ott semmivel nem lett rosszabb.

A Mezőhegyes-Újszeged szakaszról pedig szép lassan tűntek el az utasok, aztán mikor 2012-ben jött a nagy ritkítás, már senki sem sírt miatta, idén meg a járványügyi menetrenddel maradt napi egy vonat.

Csak ez nem azt jelenti, hogy mindent úgy kellett volna hagyni, ahogy volt, egyszerűen itt a vasúti személyszállításon átlépett az idő, most ha ráköltöttek volna mondjuk 20-30 milliárdot a pályára, akkor mondjuk nem csökkent volna az utasforgalom, de minek költsünk ennyit, ha buszokkal sokkal olcsóbban ki lehet szolgálni az utazási igényeket?

Nézzük meg a Mátrán átvezető 84-es vonalat. Ami egyetlen várost se érint.

Ezen 1887-ben indult meg a forgalom, amikor még csak lovaskocsik voltak. A nógrádi szénbányákból vittek innen vonaton szenet, valamint a Mátrából fát az egész Alföldre. Emellett a gyors személyközlekedés egyetlen eszköze volt. És ez egész jól is működött, nagyjából az Antall-kormány őrjöngéséig. Amikor a korábbi hozzáértő vezetők helyébe semmihez se értő ellenzékieket állítottak, valamint a pártvezetők magánérdekén túl már semmi nem számított, és a teljes magyar gazdaságot romokba döntötték 4 év alatt.

A személyszállítás megszűnését az okozta, hogy a rendszerváltástól a megszűnésig úgy alakították ki a menetrendet, hogy egyik végpontban sem volt csatlakozás. A vonal alsó végén pl. az állomás bejárati jelzőjénél megfogták a vonatot, és a Pestre utazó nép még integethetett a Pestre menő gyorsvonatnak, utána meg vártak 1-2 órát a következőre. A felső végponton szintén nem volt csatlakozása se az érkező, se az induló utasoknak.

Ilyen körülmények közt nem csoda, hogy nem volt nagy a forgalom. De valamennyi azért volt, nyáron pedig, a mátrai turistaszezonban gyakran utaztak családok és csoportok kirándulni. Ennek ellenére, racionalizálás címszóval elvették még a vonatok egy részét, és végül teljesen megszüntették a személyforgalmat. Mivel autóbusz egyáltalán nem járt ebben a viszonylatban, a 84-es vonal mellett lakó nép jellemzően 3 dolgot tett: vagy autót vett kényszerűségből (ahol nem egy irányba járt a házaspár, ott két autót), vagy elköltözött, vagy meghalt (idősek). Akinek autója nincs még ma se, az csak több buszos átszállással, egész napos úttal jut el még a viszonylag nem túl messzi helyekre is.

A teherszállítást is tönkretették: árát extrém módon megemelték, és erre még rájött a kétszeri rakodás: vonatra fel, vonatról le. De még nem is emiatt pártoltak el a cégek, hanem hogy egyszerűen nem kaptak vagont a MÁV-tól. Megmondták, hogy nincs kapacitás. Miközben a tűrhető állapotú tehervagonok ezreit felújítás helyett összedarabolták, és eladták ócskavasnak külföldi cégeknek. Akiknek mégis jutott vagon, azok cuccát mozdonyhiányra hivatkozva nem vitték el időben, viszont ha a cég nem rakodott fel a megbeszélt napra, akkor hatalmas kötbért fizettettek velük. A nagy cégek telephelyére kiágazó iparvágányok karbantartásáért annyit számoltak fel, hogy a teljes 84-es vonalat ebből a pénzből tartották fenn. Így kényszerítették az árufuvarozást a közutakra, miközben nyílt titok volt, hogy a falusi közutakon száguldozó 100 tonnás teherautók miniszterek és államtitkárok cégei tulajdonában vannak.

Kérdező két dolog a falusiak utazásáról, akinek nincsen autója:

1. van busz is és túlnyomó többségük úgyis azt használja

2. aki meg marad a vonatnál, annak a pár embernek meg értelmetlen dolog fejleszteni a vasutat. Rengeteg pénz volna, minimális eredményért.

"Egy másik ok: sok embernek ad munkát a vasút."

Tehát foglalkoztassunk egy mellékvonalon mondjuk 100-150 vasutast napi 60-80 utas kedvéért. Ezt inkább nem is kommentálom, akkor ez lényegében véve közmunka 2.0 lenne.

Nagyon olyan érzésem van kérdező, hogy gyerek vagy, azért írsz ennyi butaságot.

Tudod, hogy a mezőgazdaságban mennyien dolgoznak ma? Alig valamivel több mint kétszázezren egy tízmilliós országban. Egy jelentős részük ráadásul városi, szokás szerint elrántod a populista kártyát, hogy "nagyvárosi környezetben ez és az nem megy" Csak tudod a Nagykörút és Budapest meg a három száz lelkes "Bivalybasznád" között még van több lépcső, például a megyeszékhelyek a vidéki kis és nagy városok, és hidd el, ma nem egy akkora feladat 20km-t hajtani a traktorral a búzaföldig.

A mi családunk például szegedi, ennek ellenére foglalkoztunk földműveléssel sokáig, csak pár éve adtuk el a szántót. Szeged se nem falu, se nem mellékvonal jár ide, és mégis lehet mezőgazdálkodni itt is, ha valaki akar.