Miért ilyen bunkó a mai középiskolások nagy része?
Vonattal járok iskolába, kb. 35-40 perc az út. 20 éves lány vagyok. Egy betegség miatt nehezen állok, főleg mozgó járművön.
Hazafelé mindig majdnem tele van a vonat, nincsenek teljesen üres üléspárok, így kénytelen vagyok valaki mellé ülni. Gyakran csak más középiskolások mellett van hely. Amikor megkérdezem, hogy leülhetek-e, mindig elküldenek és kiröhögnek. Szép sorban mindenki elküld, és a végén nem tudok leülni.
Nem a helyet foglalják, nem ül melléjük más később se. Nem tudom mi a bajuk. Egyrészt nagyon rosszul esik, másrészt volt, hogy emiatt elestem amikor a vonat fékezett.
Reggel megoldom, korábban megyek az állomásra, így van hely, de óráról nem tudok hamarabb elmenni.
Nem tudom, mit csináljak, ezt így nem bírom. Közelebb nincs ilyen képzés, koliba nem tudok menni. Már a sírógörcs kerülget, amikor azzal a vonattal kell hazajönnöm (heti 2 alkalom).
válasza: válasza:A vonaton olyankor az utasok 80%-a diák. Általában nincs sok üres hely. Én az utolsók között szállok fel, mert úgy érek csak oda.
Az emberek általában a saját korosztályuk mellé szeretnek leülni, tehát ha felszáll egy idős néni, az nem a diákok mellé fog leülni, hanem egy idősebb ember mellé. Általában már csak a fiatalabbak mellett van hely.
A diákok kb. 70%-a fiú, általában csak mellettük van hely, mert a lányok inkább a kettes ülésekre ülnek a barátnőjükkel, nem a négyes helyeket foglalják el ketten/egyedül.
Szóval adott egy rakás 15-20 éves fiú meg egy kövér, szemüveges, furán járó, fura hangú lány. Így remélem jobban elhiszed, hogy elküldenek, bár én lennék a legboldogabb, ha nem így lenne, ebben biztos lehetsz. Örülj, hogy neked nem kellett ilyet átélned.
válasza:Én örülnék a legjobban, ha kamu lenne. Elgondolkodtál néha azon, hogy amikor ilyet írsz, mit érezhet az, aki egy komoly(nak érződő, és ezért komoly) problémájáról ír? Próbáltál már közel 200 kilósan helyet keresni magadnak vonaton/buszon?
A lábam miatt nem nagyon tudtam mozogni, furán jártam, emiatt mindig is piszkáltak. Depressziós lettem, és kényszerevő. 10 évesen!!! Elhíztam, nagyon durván. Évekig magántanuló voltam, úgy tettem le az érettségit. OKJ esetében ez nem lehetséges, a gyakorlati órák miatt be kell járni.
Nem akartam ennyi mindent leírni az elején, mert akkor minden kommentelő a súlyommal foglalkozott volna. De nyilván egy csicska troll vagyok, akinek nincs jobb dolga, mint a saját korosztályát rossz színben feltüntetni...
válasza:Képzeld el, kedves kérdező, én is napi szinten járok tömegközlekedéssel, igaz, nem vonattal, hanem busszal és villamossal, nagyvárosban. Az egyetemi busz már reggel 7-kor teljesen tele van és van rengeteg középiskolás is, mivel az egyetemi útvonalon két középiskola is útba esik. Sem ezeken a járatokon, sem egyébként nem tapasztaltam az életem során, hogy bárkit is kinevettek és alpári stílusban elküldtek volna, aki le szeretett volna ülni. Az ember hajlamos túlbecsülni a saját tapasztaltait, s reprezentatív mintaként kezelni őket, úgyhogy én ezt tudatosan korrigálom, és megemlítem, hogy talán előfordulhatnak ilyen alja emberek, de hogy rendszeresen mindenki (még ha ugyanazokról is van szó) ezt tegye veled, abban teljesen biztos vagyok, hogy nem igaz. Kicsit sem tűnik mesterkélt, filmbe illő, kitalált jelenetnek, hogy 200 kilósan vánszorogsz a vasúti kocsikon, egyesével kérdezgetsz mindenkit, ők meg sorra továbbküldenek. Nyilván nincs ott egy idősebb ember se, egy felnőtt, aki átadná a helyét. És persze olyan OKJ-s képzésre jársz, amiből nincs levelező (alig van ilyen). Mellesleg az ellentmondásaid is aranyosak, pl. hogy a címben "nagy részről" írsz, a szövegben meg már "mindenkiről". Arra is kíváncsi lennék, hogy egy vonat mikor fékez olyan intenzíven, hogy bárki is el tudjon esni rajta, mert én még nem találkoztam ilyennel, pedig van néhány száz vasúti út a hátam mögött.
Egyébként, ha meg különleges csillagegyüttállás van, és mégsem kamu a kérdés, akkor hadd kérdezzem már meg, hogy miért van olyan töketlen és mimóza, hogy nem mersz leülni senki mellé szó nélkül, vagy esetleg az "elküldés" ellenére. Az "elküldések" oka pedig minden bizonnyal abban keresendő, hogy egyrészt már a kommunikáció kezdetekor (sőt, előtte) olyan negatív és taszító kisugárzással mész oda az emberekhez, amit csak az általad felvázolt reakció követhet, másrészt pedig senki sem szeretne egy 200 kilós ember mellett nyomorgni. De ez ugye meg maximum kínos pillanatokat eredményezne, nem sorozatos kiröhögést, tehát ismét oda lyukadtunk ki, hogy amit írsz, az totálisan irreális.
Nem tudom, hogy te merrefelé szoktál tömegközlekedni, de jó neked, hogy arrafelé nem laknak ilyen bunkó parasztok. Már bocsánat.
Talán túlbecsülöm a tapasztalataimat, előfordulhat, de nem direkt teszem. Tény, hogy neveztek már hájas disznónak a vonaton, tény, hogy elestem (nem, nem azért, mert gyorsan mozog a vonat, hanem mert a járdán se bírok normálisan állni fél órát), tény, hogy diákok mellé nem tudok leülni, mert elküldenek. Akkor is, ha a négy helyből csak kettő foglalt, és amúgy bőven elfértünk volna. Ez nem egyszer fordult elő. Még nem járok ide régóta, év eleje óta 6x kellett ezen a vonaton utaznom. Ez nem reprezentatív, de én eddig sajnos csak ezt tapasztaltam ezen a járaton. És nem vánszorgok, csak furán járok, amit az emberek többsége most már a súlyomnak tud be.
A képzésből meg van levelező és esti is, fentebb írtam, hogy ez miért nem opció.
Miért lenne ellentmondás az, hogy a középiskolások nagy része bunkó (akikkel találkoztam), és hogy mindenki elküld? Nyilván nem mindenki ezen a vonaton utazik haza. Az osztálytársaim rendesek, de egyikük se ezzel a vonattal jár haza.
Igen, töketlen mimóza vagyok. Tavalyig magántanuló voltam. Pár évvel ezelőtt még az utcára se tudtam kimenni úgy, hogy ne kapjak pánikrohamot. Ebből nem gyógyul meg hip-hop az ember. Évek kellenek hozzá. Az is nagy szó, hogy egyáltalán meg mertem kérdezni, hogy leülhetek-e. Az pedig végképp, hogy az elutasítás után tovább próbálkoztam.
És nem negatív kisugárzással próbálok helyet keresni, inkább szomorú és elkeseredett vagyok és félek a reakciótól. Tegnap két próbálkozás után fel kellett adnom, mert nem tudtam úgy beszélni, hogy ne sírjam el magam.
Nyilván nem szeretne senki mellettem nyomorogni, nekem is kínos, de nem fogom emiatt még jobban tönkretenni a lábam. Akkor inkább hagyom a francba ezt a sulit és megyek inkább az itteni iskolába valami szakmát tanulni...
válasza:Nekem is fura kicsit, én is középsulisokkal tömött vonattal járok minden nap, de soha nem voltak még bunkók.. néha kicsit bosszantó hogy hangosak, de ennyi.
Amúgy: fogod magad, leülsz egy szimatikus helyre, és tojsz rá, hogy ki mit mond. Ha zavar hogy hallod a hü lyeségeiket, akkor felcsapsz egy fülhallgatót, és határozott hangerőn hallgatod a kedvenc zenéidet, az amúgy se rossz reggelente. :)
válasza:Esetleg próbáld azt, hogy keresel valami esti elfoglaltságot, így később mész haza, és akkor kevesebben vannak a vonaton, tehát kevesebb konfliktusba keveredsz. Vagy járj autóval.
De az igazi az lenne, ha a sarkadra állnál és nem kapnál sírórohamot egy csúnyán néző embertől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!