Amikor egy vonat fékez, akkor a max fékerő hàny %-àt hasznàlja ki?

Egyáltalán nem. A vészfékezés az kb. vas a vason csúszásnak felel meg. A korszerűbb motorvonatok fel vannak szerelve blokkolásgátlóval, de a régi egyszerű "mozdony + kocsik" jellegű szerelvények ilyenkor megcsúszhatnak.

Vészfékkel is több száz méter a fékút.

Nincs olyan fékhatás, mint a villamosok sínfékjénél, hogy rácsap a gombra a vezető, az utasok meg rakásra esnek, mert nagyon rövid távon megáll.

A vonat többszáz tonna tömegű, sebessége lehet 100km/h fölött, vas ketekei vas pályán gurulnak, ezért mésképpen lassul, mint a gumi ketekes járművek, de ugyanazok a fizilai törvények.

A lendület a tömeg és a sebesség szorzata - egy 40 tonnás kamionnal össze hasonlitva is sokszorosa lehet a vonat tömeg-sebesség szorzata, ezt kell lefékezni.

A fékező erő a súrlódás, ami a haladási iránnyal ellentétesen hat.

A vas a vason nem úgy viselkedik, mint a gumi az aszfalton, a vonatolon a fékező erőt ezért plusz anyaggal növelhetik: homokot szórnak a kerekek elé vészfékezéskor.

Még igy is ezer méter fölötti fékutak lehetnek egy száguldó, többszáz tonnás szerelvény mögött, mire meg tud állni.

A tervezett megállás (pl állomáson) nem vészfékezéssel történik, a mozdonyvezető szakma alapja, hogy a vonatot ott kell tudni megállítani, ahol a peron van, nem attól 200 méterre.

A kérdésre vissza térve, hiába fékez a mozdonyvezető a lehetséges fékerő 100 százalékával, ha az nagy szerelvénnyel, nagy sebességnél vészfékezés, sokszáz méteres lesz a fékút.