A vidéki városokban miért bicikliznek az emberek a járdán?

A baleseti statisztikákból.

Egyébként a józan paraszti ész is ezt diktálja. Ha az ember megy az úton, akkor a gépjárművezető jól látja és igen ritka az, hogy direkt nekimenjen.

Ezzel szemben a járdán nincs a többi járművezető szeme előtt. Ezzel alapból nem lenne gond -egészen az első kereszteződésigb ahol sok esetben csak a csattanás után veszik észre...

Nem véletlen, hogy a leggyakoribb kerékpáros baleset az ilyen jobbhorog.

Bécsben többször bringáztam már. A gyér forgalmú kertvárosi részeket nem számítva általában a járdából elvett kerékpárutakat lehet látni, vagy olyant, amelyik inkább tartozik a járdához, mint az úttesthez, de igen feltűnően elkülönítve.

Pl. piros színű.

Ha az úttesthez kötődik, akkor sem csak egy csík van, hanem fizikailag is elkülönül kissé, s nagyon jól látható.

Szintén piros, s más a borítása.

Néhány megoldás Bécsből:

[link]

[link]

[link]

[link]

@13: pont fordítva. Jelenleg a legfejlettebb helyek közlekedésszervezése éppen arról szólb hogy nem szabad a kerékpáros forgalmat elválasztani a többi járműtől. Az általad favorizált gykputak csak a levégső esetben alkalmazható szükségmegoldások, amelyek egy régen elavult közlekedéspolitika szörnyszülöttei és ahol egy mód vanb a jelenlegieket is megszüntetik. Helyettük kerékpársávokat, forgalomcsillapított utakat, WOLt alakítanak ki.

Némi szakmai anyag:

[link]

# 2

A KRESZ-ben az úttest fizikai alkalmatlanságára utalnak, vagyis a rossz állapotú vagy pl. hóval borított útburkolatra.