A repülőgépeken miért mentőmellény van, miért nem ejtőernyő?

A légikatasztrófa sorozatot nézegetve inkább bibliát kéne helyette odatenni.

Sosem ültem utasszállítón, de nem is fogok.

Valami gáz van egy ilyen repülőn, esélye sincs senkinek.

Márpedig olyan orbitális hibák miatt zuhannak le, ami vicc.

Pilóták hozzá nem értése főleg, legyenek bármilyen tapasztaltak.

Ezt a baromságot hányszor fogod/fogjátok még megkérdezni?!?

A többi hasonlóan kretén kerdés között keresgélj....van olyan amelyiknel vették a faradtsagot es ertelmesen leirtak mi a helyzet!

Ha 10.000 méteren valami baj történik és nincs űrruhád, akkor teljesen mindegy, hogy hány ejtőernyőd van.

Viszont ha a hiba olyan, hogy a gép le tud vitorlázni, de csak víz van a közelben (tenger felett repül), akkor van esélyed túlélni mentőmellénnyel. Minden gép képes utazómagasságból leszállni akkor is, ha az összes motorja elromlott. Persze ehhez megfelelő pilóta is kell és igazából itt van a mostani repülés legnagyobb problémája: nincs elég képzett pilóta. Amíg a gépek irányítják a repülőt, addig kb. bárki el tudja vezetni, de amint valami gond van, kell egy képzett ember, aki tudja mit kell csinálni. Manapság a légikatasztrófák legnagyobb része emberi (pilóta) hiba miatt következik be.

Oxigén az van. Ha leesik a kabinnyomás, akkor minden üléshez oxigénmaszkok jönnek ki a plafonból. Az ejtőernyőnek azért nincs értelme, mert kb 12-13 km magason repülnek a repülők, onnan kb 5 perc mire lezuhan -a veszély keletkezésétől számítva- így amire észlelik a bajt, addigra is eltelik idő, mérlegelik mit kéne tenni, majd mind a minimum 100 utas amire felveszi, rögzíti az ejtőernyőt, illetve kiugrik... lehetetlen, addigra régen lezuhant a repülő. Ennek hatását nyilván a pilóta igyekszik a végletekig minimalizálni (a lehető legkisebb szögben "letenni" a gépet, vitorlázó manőverekkel lehetőség szerint lassítani a zuhanást, stb). Illetve mondani szokták, hogy "nem félek a zuhanástól, a becsapódástól annál inkább", de ez így se teljesen igaz. Nem a becsapódás erejébe halnak meg egy ilyen katasztrófában az emberek, hanem a tűzben, ami nagy valószínűséggel keletkezik, mivel több ezer kg gyúlékony kerozin van a repülő tankjában (általában a szárnyakban). Ezért van az, hogy amikor a pilóta látja, hogy menthetetlen a helyzet, akkor kienged annyi üzemanyagot, amennyit csak lehet még zuhanás közben, hogy a lehető legkevesebb maradjon a zuhanó repülőben.

A mentőmellény pedig azért kell, mert nagyon sok esetben repül óceán/tenger fölött a repülő, illetve vészhelyzet esetén az optimális becsapódási pont valamilyen vízfelület (bár majdnem úgy viselkedik ekkora erőhatásra mint a beton, de mégis csak jobban csillapít), így a pilótáknak ez a legjobb, ha vízre le tudja tenni a bajba került repülőt, valamit a Föld felszínének 70%-a vízfelület, így esélyes, hogy víz fölött lesz a baj egy hosszabb út során (nem tuti, de nagy rá az esély), kiugrálni viszont senkinek eszébe se jut (örülj, ha nem ájulsz el a stressztől, észnél tudsz maradni egyáltalán).

Amúgy általában a legbiztonságosabb helyek a repülő haátuljában vannak (egy esetleges lezuhanásnál), mert messze van a szárnyaktól, amiben a gyúlékony nafta van, illetve egy becsapódásnál az előtted lévő hosszú géptest már sokat elnyel a becsapódás erejéből. Ritka, de előfordulhat, hogy leszakad a repülő hátulja még a levegőben, na ezt hívják szopásnak, de még ilyenkor is van esély túlélni, már csak azért is, mert így "megszabadultál" a fő veszélyforrástól, az üzemanyagtól.

Gondolom, a repülés előtt elvégzed az ejtőernyős-kiképzést (gyorsított tanfolyam hat hónap), természetesen kifizeted, levizsgázol. Anélkül ugyanis szart sem ér az ejtőernyő...

Mentőmellény használata talán megy tanfolyam nélkül is. Kicsi az esélye, hogy vízre száll egy utasszállító, de volt már rá példa. Mi a jobb, összegabalyodott ejtőernyővel kétezerről a vízbe csapódva meghalni, vagy a vizen lebegő gépből kijutva mentőmellényben várni a segítséget?

Az ejtőernyőzés azoknak is veszélyes, akik képzett ejtőernyősök. Egy képzetlennek nagy magasságból kiugorva van kb. 1% esélye, hogy élve földet ér.

Voltak/vannak kutatások ejtőernyős mentésre, de azok úgy működnének, hogy a gép ledobja a szárnyait és a törzs leereszkedik ejtőernyőkkel. De erre nincs elég pénze a légitársaságoknak, ráadásul egy ilyen rendszer csökkentené a szállítható utasok számát is. Így marad az, hogy mindent telepakolnak számítógépekkel, amik felügyelik a gép minden rezdülését és próbálják kiszűrni a hibákat.

Valaki írt itt 1.5 percet. Nos, olyan nincs.

De fél órás zuhanás már volt. A pilóták a legvégsőkig azon dolgoznak, hogy megmentsék a gépet.

Tegyük fel, könnyű és veszélytelen ejtőernyőzni.

Tegyük fel, minden utas egyszerre tud kiugrani.

Melyik az a pont, amikor a pilóta feladja, s kiugrásra ad utasítást?

Ha a gép mondjuk ép, de minden hajtóműve leállt, s szépen vitorlázik, akkor zuhanni csak az utolsó másodpercekben zuhan.

A kezdő magasságtól és a magasságvesztés sebességétől függően lehet mindenki meghal, lehet gond nélkül leszáll.

Előbb akkor fordul elő, ha leszállás közben, kis magasságon üt be a baj.

Ott már nem is működik az ernyő. Nagy magasságról süllyedve akár elérhetik a repteret, vagy ha azt nem, akkor egy közelebbit.

A pilóták nagyon jól tudnak számolni, s gyorsan megvan az eredmény, elérik-e valamelyik repteret.

Miért kellene akkor ugrasztani az embereket, ha a kockázat kicsi?

Ilyenkor az utolsó centiken szokott csak váratlan dolog katasztrófát okozni.

A dugóhúzóba esett gépből semmiféle módon nem lehet kimenekülni, a hátára fordultból, vagy erősen bedőltből sem.

Nagy magasságban ajtót sem lehet nyitni, mert azonnal kirepül minden és mindenki.

Gyerekek! Szerintetek ma még megkapjuk, a „jó-jó, de akkor miért nem a röpcsire tesznek ejtőernyőt?”.

Mert ez is volt már sokszor, s hasonlóan értelmes kérdezőkkel.