Autósok! Bennetek irritálnak a kerékpárosok?
Elsősorban az országúti kerékpárosokra gondolok, meg azokra akik az autók között szlalomozgatnak, vagy csak simán főúton közlekednek.
Tudom,hogy van pro, és kontra, nem kell itt vitába kezdeni, bár gondolom a regényszerű véleményeket nem úszhatom meg.
Viszont megköszönném, ha csak 1-2, RÖVID mondattal indokolnátok, de aki belelovalná magát, és regénybe kezd, azt inkább írjon csak annyit,hogy igen/nem.
Minden válaszra pozitívat adok, igenre, és nemre egyaránt, aki viszont nem válaszol,csak vitába kezd, és más válaszára reagál, annak adok egy mínuszt.
Kezdem én:
-Engem irritálnak, mert feltartanak, és gyakran nehéz kikerülni őket.Amikor meg az út közepén halad, arról már nem is szólnék.
(Ettől függetlenül nem haragszom rájuk, és nem teszek alájuk, elfogadom,hogy vannak)
Azért halad a SÁV közepén, mert:
-ha valaki nem tartja az oldaltávolságot legyen hova húzódni
-egy kósza csatornafedéltől ne boruljon be egy kocsi elő
-a parkoló autóktól is legyen némi távolság, ha valaki kivágja az ajtót
Kérdés: ha eltűnnének az utakról a kerékpárosok, utána azok a járművek irritálnának, akik nem a megengedett maximummal mennek?
Nem irritálnak csak akik a sáv közepén szlalomoznak, szerencsére kevés az ilyen eset.
Illene megtanulni egymás mellett közlekedni, a biciklis menjen a sáv szélén, az autós pedig megfelelő oldaltávval kerülje ki, illetve minden helyzetben vigyázzon rá.
Nem ,nem irritálnak a kerékpárosok,ha normálisan közlekednek ,és nem szlalomoznak ,és nem furakodnak előre lámpánál,már volt rá példa,hogy majdnem nekemjött a kormánnyal piroslámpánál :)
Az zavart természetesen. Egyébként én is sokat kerékpározok ,ha jó az idő elég sokat,de betartom a szabályokat :)
Ellentmondásos, hogy irritálnak, azaz: ingerelnek, bosszantanak, zavarnak, bántanak, nyugtalanítanak; ugyanakkor elfogadod, hogy vannak. Bőven elég csak ez utóbbi.
A közlekedést egy játéknak tekintem, amiben jókedvűen veszek részt, ahol tudom, hogy megint nyerni fogok. El kell jutnom a célomhoz úgy, hogy senkinek sem esik baja miattam, még csak rá sem ijesztek senkire, és nekem sem történik bajom. Nézem, látom is, és számolok azzal, hogy ki hogyan viselkedik, és kicselezem a sorsot, ha konfliktusba keverednénk. Ha valamire külön felfigyelek, akkor az nem egy olyan közlekedőtárs, akivel bajba keveredhettem volna, hanem egy gyönyörű nő, aki a gyalogátkelőhelyen haladt át előttem, egy szép napkelte, egy látványos fasor és más hasonló. Meg sem tudnám mondani, hogy az út során találkoztam-e kerékpárossal, gyalogossal, bárkivel, bármivel. Ha volt, csak addig számított, míg el nem kerültük egymást. Minek jegyezzem meg, miért foglalkoznék velük? A következő úton lesznek másutt, mások. Akikkel csak annyi dolgom van, hogy ne okozunk bajt egymásnak. Hogy ki van útban, rossz helyen, ki miatt és miért alakult ki megoldandó helyzet: nem mindegy? Agyaljak rajta, ingerült legyek, felemlegessem magamban, hogy utána a beszűkült tudat miatt kevésbé lehessek körültekintő, előrelátó? És hogy ne érezzem magam kellemesen? Ki ér meg annyit? Nem történt baj, nincs mit megjegyezni, pláne később szóba hozni. Értelmetlen is, hiszen nem tudok változtatni másokon. Alkalmazkodni viszont, tudok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!