Parkolóból tolatva kiparkolva át lehet menni a másik sávjába?

Jól tudod, nem lehet átlógni indokolatlanul a másik sávba, rutinpályán is anno úgy tanították a ki- és beállást, hogy sávaon belül kellett maradni.

Természetesen a "béna vagyok" és a "lekakálom a többit nekem így kényelmes" nem reális indokok.

Szóval ő volt a hülye, mivel egyikőtöknek sem szabad átlógnia a másik sávjába, ezért teljesen mindegy, hogy ki indult el először. Ha mindenki szabályosan csinál mindent, akkor nincs koccanás.

Azért ez nem ennyire egyszerű.

Vegyük bevezetőként az elsőbbséget.

Egyrészt a mozgási irányoknak is van erősorrendje: előre, jobbra kis ívben, balra nagy ívben, megfordulás, tolatás.

Másrészt az azonosan mozgók tevékenységét is szükséges lehet szétválasztani.

Az elsőbbségi szabály az egyszerre történő dolgok elkülönítésére való.

A másik a már megkezdett műveletre hivatkozik, s van is benne igazság. Ha ő előbb kezdet tolatni, akkor a később érkezőnek azt meg kell várnia.

Kérdés: kellett-e itt összefonódással számolni?

Tulajdonképpen nem. Ha mindketten szűken, sávban maradva kanyarodtok ki, akkor nem találkoztok.

Amit nem lehet innen eldönteni, de talán te ki tudod egészíteni az infót: Milyen szűk helyről jött ki, s a járművének mekkora a fordulási sugara.

Mert én pl. a saját kapumon nem tudok kitolatni úgy, hogy ne menjek át az út túloldalára.

Szűk a nyílás. Elhúzni legelőbb akkor tudom, amikor már csak olyan 40-50 centi van még belül, előbb nem, mert meghúzom az oldalát. A másik pedig az, hogy a kocsi méretéhez képest elég nagy a sugara az ívnek koppanásig kihajtva a kormányt.

Aki tolatva megy neki a másiknak az a hibás. A tolatás "alsóbbrendű" mozgás a kreszben.

Mivel itt mindketten tolattatok ,így az egész olyan mintha egyenesen mentetek volna. Képzeld el a szitut mindketten előremenetben kanyarodnátok ki az útra ,te jobbra kis ívben a sávodban,a másik is jobbra kis ívben,de ő átmegy a te sávodba és szemből beléd jön. Ugye így már egyértelműbb a helyzet? Nem te voltál a felelős a koccanásért.