Életem egyik nagy kérdése amit nem értek, szerintetek miért van így!?

Tudom, kérdésre kérdéssel nem illik felelni, de így egyszerűbb. Gondolkodjunk csak együtt!

Hogy kell használni a mentőmellényt? Felveszed, ülsz a hajón, beleesel a vízbe, a mellény fenntart, te meg kievickélsz a partra, esetleg elmész a mentőcsónakig.

A mentőcsónak kb. ugyanez: bemászol, egy kiképzett személy leereszti, utána ő irányít, az evezést már átveheti más is. Evezni tudsz, nem bonyolult.

Na és az ejtőernyő? Tudsz ejtőernyőzni? Na, ez az: én sem. Azt tudom, hogy meg kell húzni valami zsinórt (főernyő nyitója), aztán ha nem történik semmi, akkor egy másikat (tartalék ernyő nyitója), de ennyivel még lazán fennakadsz az első utadba kerülő fenyőfán. Már ha időben nyitsz, nem csapódsz bele 60-nal a földbe.

A helyzet az, hogy míg a mentőcsónak, mentőöv és mentőmellény univerzális, bárki által használható eszközök, addig az ejtőernyő nem az. Nem tud mindenki ejtőernyőzni és sokan egészségileg nem is alkalmasak rá.

Illetve egy repülőből kiszállni sem könnyű. A korszerű, sugárhajtású utasszállító gépek 0,9 Mach körüli sebességgel repülnek. Ilyen tempónál már nem működik a "kinyitom az ajtót, azt' kiugrok" módszer, ami az An-2-nél amúgy tök jó. Ott már katapultálni kell. A katapultálás még a vadászpilóták szervezetét is megviseli, utána orvosi vizsgálaton esnek át, pedig ők fiatal, jó fizikumú, edzett férfiemberek. Képzeld el, mi történne, ha a 82 éves Mariska nénit, vagy a csupán 36 éves, de 160 kilós Pistát lőnéd ki - nem biztos, hogy jobb lenne nekik. A 10 g fölötti gyorsulás, amit a kilövés produkál, nem játék. És utána jön az a probléma, hogy milyen magasságon lőjék ki az ülést (bár egy korszerű, 0/0-s ülésnél ez már nem akkora gond) és hogyan érjen földet vagy vizet az utas. Utána pedig hogyan jelezzen, hogy megtalálják, hogyan kerülje el a kihűlést és mit kezdjen a landolás közben szerzett sérüléseivel, hogy ne fertőződjenek el, ha az isten háta mögött ér földet.

(arra pedig tényleg ne térjünk ki, hogy egy közepes utasszállító fel sem tud szállni 200-250 katapultüléssel, ha pedig lerobbantjuk a tetejét és kilőjük az üléseket, ott, a levegőben szakad szét)

Úgyhogy egyelőre ott tart a repülésbiztonság, hogy minden eszközzel igyekeznek megelőzni a lezuhanást, ha pedig nagy a baj, az utasokat benn tartják a gépben. Még mindig az a legkisebb rossz, ha együtt marad mindenki, nem kell tűvé tenni a környéket egy-egy, szél által elsodort, fán fennakadt utas után és amíg meg nem találják őket a mentőcsapatok, az utaskísérők és a pilóták tudnak foglalkozni a túlélőkkel.

Kísérleti fázisban dolgoznak olyan ejtőernyőn, amelyik az egész gépet próbálja szelíden leengedni. Kisebb gépeknél már van olyan, amelyikhez tartozék is már.

Bár a NatGeo Légikatasztrófák sorozatát nézve valami őrült gyakori balesetnek gondolhatná az ember a repülők lezuhanását, de nem az. Úgy egyébként ezek nem úgy esnek le, mint a kő, s sok vészhelyzet végződik sima leszállással. Előttem írták, hogy végsőkig küzdenek a pilóták. Pont ezért nem mindegyik végződik zuhanással.

Mi az a pont, amikor azt mondom, hus, ki a gépből? Nem lehet tudni.

Aztán itt van a mozgás. Hajó úszik a vízen, vagy megy le a fenékre. Ezt vagy rendes állásban teszi, vagy fejre állva.

Repülő mehet dugóhúzóba, állhat fejre. Orra balra fel húz, de valójában jobbra és lefelé tart stb.

Többit már leírták előttem.

"pl. mikor egy mértékegység váltás miatt (mert elszámolják a láb és méter közti átváltás) és ezért egy másik gép letépi a repülő szárnyát..."

Azt megnézném hogyan ugranának ki az utasok egy fél szárnyú, körbe-körbe pörgő repülőgépből. Ha nem lennének bekötve, akkor még a zuhanás közben meghalnának, a gyakori falhoz verődéstől.

"Én legalábbis ha kicsit feláras is, de inkább felszállnék egy ilyen plusz biztonsági rendszerrel felszerelt gépre mint egy hagyományosra"

A "kicsi felár" kb. a jelenlegi árak többszöröse lenne. Egy Zvezda K-36 katapultülés tömege kb. 100 kg minden felszereléssel (ejtőernyő, oxigénpalack, túlélőfelszerelés) együtt. Egy utasszállítóra való ülés ennél kicsit könnyebb lehetne, de nem lényegesen. Vagyis legfeljebb feleannyi ülés lehetne a gépen, mint egyébként. De az egyedi katapultáláshoz a sárkányt is meg kell erősíteni, az is többlettömeg, tehát jó, ha az eredeti utasszám negyedét eléri a gép. Az üzemeltetési kötlség tehát negyedannyi utas közt oszlik meg, ráadásul jön az átépítés költsége, mert a feláras biztonsági járatoknak ki kell termelniük a különleges felszerelések árát. És arról nem is beszéltünk, hogy ha katapultülésben ülsz, akkor sisakot kell viselned és megadott pozícióban kell állnia az ülésnek, ráadásul jól bele kell magadat szíjaznod. Nagyon kényelmes egy 8 órás úton.

Biztos, hogy így is vállalnád a "kicsi felárat"?

Nem olvastm mindent végig az első szótól az utolsóig.

Még egykét dolgot feleméítenék, mint megoldandó problémát.

A polgári repülés utazómagassága 10 km felett van jellemzően. Alacsonyan csak néhány helyen közlekedhetnek gépek. Ezek zömmel tengerpart menti, vagy közel lévő szigetek között közlekedő, néhány tucat utas vivő gépek.

A gép építésével kapcsolatos akadályokat írtátok. 10 ezer méteren ritka a levegő, s baromi hideg van. A polgári utast nem lehet elküldeni barokamrás teszelésre, centrifugába ültetni. Nem lehet rá szkafandert adni. Ezen a magasságon dekompresszió esetén szinte azonnal meghalnak. Felrobbanak az erek a nyomáskülönbségtől. E nélkül is eszméletüket vesztenék, és megfagynának. Ha ez sem lenne elég, ha felfelé tartó légáramlatba kerül, az kiviheti akár az űrbe is, s ott lebeg örög időkig felettünk.