Mennyit mutathat a véralkohol? 23/N

Azt hiszem Franciaországban kötelező az autóba a szonda.

Vegyél te is. Így legközelebb reggel megtudod nézni maradt e benned.

A váltószám 0.6 ha jól emlékszem. 0.5mg/l légalkoholszinttől vagy 0.8 ezrelék véralkoholszinttől bűncselekmény. A vérvételre még több felszívódott, tehát leszálló ágban voltál. A szakértő a baleset időpontjában becsült értéket veszi számításba, ez biztosan nem haladja meg nálad a bcs határát.

A vezetői engedélyed a baleset okozása miatt bevonják 6 hónapig minimum, ehhez társulni fog egy pénzbírság, és 150eFt KKT bírság az ittas vezetésért.

(Volt már olyan ittasom aki hajnalig bulizott, majd másnap késő délután 0.68mg/l fújt. Tehát komolyabb italfogyasztás után el lehet felejteni a kalkulátort. Hajnalig tartó buli után következő nap délutánig ne vezess!)

A bírósági ítélet is enyhítve lett a szabálysértési törvény összeg csökkentéssel. Régen valóban 300eFt+, de levitték 200eFt+ pénzbüntetésre. De ez csak az ittas vezetésért járó büntetés, ehhez hozzáadódik a balesetért járó külön bírság ami 150eFt-ig terjedhet.

A vezetői engedélyed minimum 6 hónapra, maximum 2 évre be van vonva, ezt majd az ítélettel kapod meg, hogy mennyi időtartamra vették el.

Mit is nevezünk zéró toleranciának?

Magyarországon gyakorlatilag 0,2‰ a büntethetőség határa, vagyis a zéró tolerancia kommunikálása egész egyszerűen humbug.

Először is keressük meg azt a jogszabályt, amit a mai közbeszédben tulajdonképpen a „zéró tolerancia”-ként emlegetnek.

Ez nem más, mint a többször módosított 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról.

Ennek 27. paragrafusa alapján lehet azonnal elvenni a jogosítvány abban az esetben is, ha ittas vezetés szabálysértésének gyanúja merül fel (lásd keretesünket). Hogy mi ez a gyanú, azt a rendelet nem mondja meg, de lehetnek például a következő: a terhelt vallomása (kérdésre megmondja, hogy fogyasztott);

a. szonda olyat mutat;

3. ránézésre gyanítható (sörös üveg van a sofőr kezében, láthatóan bódult), és a szondafújást az illető megtagadja.

27. § (1) A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha

a)….

b) a jármű vezetője az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szr.) 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ittas vezetés szabálysértésének elkövetésével gyanúsítható,

c) …..

d) ….

Itt meg kell állnunk egy pillanatra. A KRESZ világosan rendelkezik egy sor esetben (például a betartandó sebességhatárok tekintetében

– 26. §), de mint láttuk, az ittas vezetéssel kapcsolatban rendkívül homályosan fogalmaz több szempontból is. Egyfelől azt mondja, hogy „szeszes ital fogyasztása”, másfelől nem adja meg azokat a mértékeket, melyek elhatárolják egyáltalán az ittas vezetés tényét, másfelől a szabálysértést a bűncselekménytől.

Az első esetben akár hasogathatnánk a szőrszálakat mondván, szeszes ételről a jogszabály nem beszél, a másik esetben pedig tovább kell ásnunk egészen az úgynevezett 13-as levélig, ami polgári nevén az 1994/13. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levele az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről címet viseli.

Ezt az iránymutatást rövidítve, de saját rendszerében keretesünkben olvashatják, csak a kifejezetten orvosi részeket hagytuk ki belőle.

Ennek alapján megállapítható, hogy 0,2‰ mérése esetén az eredmény negatív, vagyis az alkoholfogyasztás ténye nem bizonyítható.

Ennek az az oka, hogy a szervezet maga is termelhet alkoholt.

De az útmutató nem csak e tekintetben mond meglepő dolgokat.

Lássuk mik is ezek:

- A kémiai alkoholszonda (az utcai kis csöves izé) olyan mértékben megbízhatatlan, hogy csak a gyanút alapozza meg, bizonyítékként nem alkalmazható.

- Vérvételi lehetőséget mindenképpen biztosítani kell az állampolgár számára, annak kérésére.

- Amennyiben már az első vérvétel időpontjában is 0,2‰ alatt van a véralkoholszint, nos akkor már visszaszámolást sem lehet végezni, vagyis a gépjármű-vezetés időpontjában meglévő alkoholtartalmat sem lehet vizsgálni.

Nézzük tehát, hogy milyen módszerekkel és kik mérik meg azt, hogy valóban elmarasztalhatóak vagyunk-e?

Kezdjük a Spiratest nevű kis csöves izével, vagyis a jól ismert utcai szondával. Ezt az intézkedő járőr dugja az orrunk alá, hogy milyen jogi helyzet valósul meg ekkor, arról még szólunk.

A lényeg az, hogy ennek elszíneződése csak annyit jelent, hogy gyanú van arra, hogy alkoholt fogyasztottunk.

Nagyon fontos!

Sajnos ennek elszíneződése esetén – annak ellenére, hogy még semmi bizonyíték nincs a járőr kezében – már azonnal, a helyszínen elveheti a jogosítványt, ha úgy ítéli meg, hogy „nagyon” elszíneződött, még arról sem kell meggyőződnie, hogy a 0,2‰-es határt meghaladjuk-e! Ez még nem a „büntetésből” elvétel, csak azért történik, mert meg kívánják akadályozni az ittas vezetést.

Viszont legalább a gyanút rendesen meg kellene alapozni!

A másik utcai műszer a Lion Alcometer SD–400-as szonda. Ez a műszer már viszonylagos pontossággal megmutatja – szintén a járőrnek – az alkoholszintet is.

Ennek eredményét még mindig nem fogadja el a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság, de arra jó, hogy az állampolgár – amennyiben 0,2‰ alatt van a mérés – ne búcsúzzon el azonnal a jogsitól (erről is később).

A harmadik készülék az úgynevezett Seres Ethylometer 679-TH (bizonyos helyeken a Siemens Alcomat) típusú légalkoholmérő készülék (képünkön).

Ilyen készülékkel minden kapitányság rendelkezik, ide állítják elő az állampolgárt a később részletezendő esetekben.

Ez már bizonyító erejű készülék, már abban az esetben, ha a mérési eredményekről jegyzőkönyv készül.

Mint a mellékelt 13-as levélből is kitűnik, teljes pontossággal ez sem bír, az orvos-szakértő csak a vérvételben bízik.

És akkor ugye ott van vérvétel.

Erre akkor kerül sor, ha az állampolgár megtagadja a levegőminta adást, vagyis a fújást, vagy ha a vérvételt kifejezetten kéri!

Kérés esetén ezt nem lehet megtagadni!

Ez azért is fontos, mert ezeket a mintákat legalább hat hónapig tárolni kell, vagyis lehetőség van újabb mérésre. De a helyzet itt is tovább bonyolódik.

A levett mintát az ORFK alá rendelt orvos-szakértők végzik, ami legalábbis furcsa.

Távol álljunk attól, hogy megkérdőjelezzük ezek eredményét, de ez kábé olyan, mintha a vádlott (illetve ügyvédje) által felkért és fizetett bármilyen szakértő véleményét a bíróság minden fenntartás nélkül elfogadná. Független orvos-szakértő (pl. SOTE) véleményét csak akkor kérik, ha az állampolgár az eljárás során ezt kifejezetten kéri, ekkor válik fontossá az a bizonyos hat hónapos tárolás.

Azt mondják, minden szabály annyit ér, amennyit betartatnak belőle.

Látni fogjuk, hogy jelen helyzetben a dolog fordított, tehát a jogszabályok betűjét maga a rendőrség is értelmezni kénytelen, vagyis az ORFK belső utasításokkal szabályozza az intézkedés mikéntjét.

Az első ilyen a 17/1996. (VI. 3.) ORFK intézkedés, amely a következőket mondja: „Ha a Lion készülékkel végzett mérés 0,1-0,5 mg/l közötti eredményt mutat az elkövető írásos elismerő nyilatkozata esetén nincs szükség további vizsgálatra, járművezető esetén szabálysértési feljelentést kell tenni.

A 0,1 mg/l alatti mérési eredmény orvosszakértői szempontból nem értékelhető.”

Tudni kell, hogy a Lion mg/l-ben és nem ezrelékben mér, az átváltás 2,1.

Vagyis 0,1 mg/l 0,21‰-nek felel meg.

Ez azt jelenti, hogy a rendőrség maga is alkalmazza 0,2‰-es határt, bár a kommunikáció ezzel ellentétes, így az állampolgár ezzel nincs tisztában.

És ugyanez a helyzet a „zéró tolerancia” bevezetése után is.

A rendőrség honlapján (www.police.hu) megtekinthető szóvivői tájékoztató ugyanezt tartalmazza:

„Amennyiben a LION Alcometer SD-400 típusú kézi elektromos alkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzés során a készülék 0,1 mg/l-t meg nem haladó légalkohol-koncentrációt jelez, az igazságügyi orvosszakértői gyakorlat alapján önmagában az eredmény nem bizonyítja az alkoholfogyasztás tényét, ezért az alkoholfogyasztásra utaló egyéb adat (pl. tanúvallomás) hiányában eljárás nem kezdeményezhető, a vezetői engedélyt elvenni nem lehet.”

Mi történik tehát, ha megállítanak bennünket az utcán? A járőr először megkérdezi, hogy fogyasztottunk-e alkoholt.

Ha nem fogyasztottunk, és a járőr felszólítására megfújjuk mondjuk a Liont (a Spiratestről most ne beszéljünk), amely ezek után egész kicsi, mondjuk 0,07 mg/l (0,15‰- es) értéket mutat, akkor nyílván minden rendben, szervezetünk termelte. Ha fogyasztottunk, de letagadjuk, vagy megtagadjuk a vallomást (erre is jogunk van!), és a fújt érték is ugyanannyi, akkor megint csak megússzuk.

Más a helyzet, ha 0,1 és 0,5 mg/l (0,2-0,8‰, a 0,5 mg/l biztonsági okból magasabb) közötti a mért érték.

Ha beismerjük az alkoholfogyasztást, a jogsi megint csak ugrik és megy a feljelentés.

Ha nem, akkor jön a kellemetlen procedúra, vagyis az előállítás, Seres fújogatás, ha kérjük, akkor a vérvétel.

0,5 mg/l felett mindenképpen megtörténik az előállítás, mert ekkor már bűncselekmény gyanúja áll fenn.

- Magyarországon gyakorlatilag 0,2‰ a büntethetőség határa, vagyis a zéró tolerancia kommunikálása egész egyszerűen humbug.

Ez csak az orvos-szakértői 13-as levélből és az ORFK utasításokból válik világossá, amiknek ismerete nem várható el az állampolgártól, vagyis akár akkor is támadhatóvá válik, ha semmit nem követett el.

Szükséges lenne tehát ezen határ jogszabályban (praktikusan a KRESZ-ben) történő elismerésére.

Amennyiben ez nem történik meg, az intézkedő járőr mindig is ismereti előnyben marad az állampolgárral szemben, ami a korrupció melegágya.

Végigolvastam, de kár volt!

Látszik, hogy próbáltál összeollózni törvényeket, de az ajánlásokat, utasításokat kifelejtetted.

Az általad leírtak nagy részben valótlanok. Én benne dolgozom, és az alkoholos befolyásoltsággal történt vezetés az egyik legjobb felkészültségem. Kedvem, és időm nincs, hogy mindent meg tudjak osztani, illetve minden mondatodat meg tudjak cáfolni.

Az utolsó pár sorod bántja a szemem, mivel a feltételezés sértő. Illetve a tudásod is frissíteni kellene, mert a 218/1999 évi korm. rendelet már nincs érvényben, helyette a 2012. évi II. tv. van hatályban, de nem az szabályozza az enyhe fokú ittasságot, hanem a 410/2007 korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtható szabálysértések...

Utolsó: big like.

Ennyit a magát jól informáltnak gondoló GYK-s okoskodókról...

Az is marhaság, hogy a rendőr minden esetben a helyszínen elveszi a vezetői engedélyed. Ha elolvastad volna a KKT bírsággal sújtható szabálysértéseket, akkor tudnád, hogy szabálysértési értéknél előéleti pont jár, nem pedig elvétel.

De lényegtelen, ez nem a kérdéshez tartozik, és még nem is igaz.