Miért van Magyarországon ez a "beengedés-mánia"?

Németeknél is van ilyen.

Ha olyan sūrū a forgalom, h esélyed nincs kinenni, néha jön egy-egy ilyen.

A közlekedés egy közös játék, ahol bem a másik eltaposása a cél, hanem h mindneki odaérjen.

Nem hinném, hogy ez annyira "mánia" lenne, én legalábbis elég ritkán találkozok vele, pedig a napi ingázásom közben van egy ilyen hely. Ha a magasabb rendű úton, illetve az alárendelt úton is átlagos a forgalom, akkor nem engednek ki, hanem normálisan elmegy a forgalom és utána ki lehet sorolni, nincs fennakadás.

Akkor szoktak csak kiengedni, ha valami miatt megnő a forgalom (4-es főútról van szó Szolnoknál, az M4-es átadása előtt a nagy forgalom miatt nagyon sokszor volt baleset a 4-esen, mindig bezavarták a tranzit forgalmat Szolnok belvárosba), ilyenkor pedig életbe lép a cipzár elv. Értem én, hogy a főút a magasabb rendű és jogilag nem kell beengedni senkit, de ha soha senki nem engedne be, akkor a betorkolló úton órákig lehetne állni és az alsóbb rendű úton kilométeres lenne a sor. Ilyen helyzetben az a paraszt, aki "nekem van elsőbbségem" alapon nem enged be maga elé senkit, mert ő az, aki megakasztja a forgalmat. Ha a cipzár elvet tökéletesen követné mindenki, akkor minimális lenne a fennakadás, de ha valaki nem működik közre, akkor jönnek a fékezgetések és fennakadások.

Én fel szoktam gyorsan mérni a helyzetet. Mérlegelem, ki mit nyer vele.

Pl. a kereszteződés után van egy közeli gyalogos átangedő lámpa. Jobbról jönne ki. Úgysem tudnék menni, mert látom, hogy megfogna a jelző. Miért ne engedjem ki?

Szemből balra indekszel. Hosszú sir áll már mögötte. A többieknek is segítek, ha engedem. Fél percre sem tartom fel a mögöttem lévőket.

Viszont tömdgközlekedést kivétel nélkül mindig segítem. Ott csak arra figyelek, veszélyhelyzetet ne okozzak.

Bak?

Ez inkább a Pesttől távolabbra eső kisvárosokban vagy falusias gondolkodással közlekedő helyeken van.

Én mindig megadom az elsőbbséget ott és ahol kell viszont ha le is mondok róla azt mérlegelést követően teszem. Például ha araszol a sor akkor intek neki hogy bejöhet. Azonban soha nem csinálom az indokolatlan udvariskodást. A sok ökör akkor is belefékez amikor nem kellene és pont egy ilyen végett lett majdnem balesetem egyszer jeges úton majdnem belecsúsztam mert nem számítottam rá...