A helyszíni bírság az igazából helyszínen elismert vétség tárgyalásról való lemondással történő beismerése és előre definiált tételek alapján történt megbírságolása?

✎ ┌ De bírságot eredendően csak bíró szabhat ki. Kivéve, ha vannak előre definiált kihágás-bírság párosítások, és így a rendőr meg van hatalmazva azok alkalmazásával.]

↑ 4/ 2021. szept. 10. 20:40 ┘

„28. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak

39. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.

(2) Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén - amennyiben ezt e törvény külön említi - helyszíni bírságot szabhat ki:

a)

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,

d) a közlekedési hatóság ellenőre,

e) a közterület-felügyelő,

f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,

g) az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,

h) a halászati őr,

i) a mezőőr.

(3) A (2) bekezdés g)-i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen.

↑ 𝟐𝟎𝟏𝟐. é𝐯𝐢 𝐈𝐈. 𝐭ö𝐫𝐯é𝐧𝐲 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐛á𝐥𝐲𝐬é𝐫𝐭é𝐬𝐞𝐤𝐫ő𝐥, 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐛á𝐥𝐲𝐬é𝐫𝐭é𝐬𝐢 𝐞𝐥𝐣á𝐫á𝐬𝐫ó𝐥 é𝐬 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐛á𝐥𝐲𝐬é𝐫𝐭é𝐬𝐢 𝐧𝐲𝐢𝐥𝐯á𝐧𝐭𝐚𝐫𝐭á𝐬𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐫ő𝐥

A szabálysértési elzárás az, amit csak bíróság szabhat ki:

„9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki.”

„12. § (1) A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át.”

↑ 𝟐𝟎𝟏𝟐. é𝐯𝐢 𝐈𝐈. 𝐭ö𝐫𝐯é𝐧𝐲 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐛á𝐥𝐲𝐬é𝐫𝐭é𝐬𝐞𝐤𝐫ő𝐥, 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐛á𝐥𝐲𝐬é𝐫𝐭é𝐬𝐢 𝐞𝐥𝐣á𝐫á𝐬𝐫ó𝐥 é𝐬 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐛á𝐥𝐲𝐬é𝐫𝐭é𝐬𝐢 𝐧𝐲𝐢𝐥𝐯á𝐧𝐭𝐚𝐫𝐭á𝐬𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐫ő𝐥

A törvény hatályos teljes szövege elolvasható

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár)

„20. § (2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11)* bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.”

* „(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását

a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén

aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,

ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,

b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén

ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,

bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,

bc) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,

c) az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen

ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is,

d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,

e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,

f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is,

g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.),

h) az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelmi hatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság

jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bevonható.

(11a) Az (1) bekezdés k) pontja tekintetében ellenőrzésre jogosult a katonai rendészeti szolgálat is a Magyar Honvédség személyi állománya, valamint a honvédségi gépjárművek vonatkozásában. A katonai rendészeti szolgálat az általa feltárt szabályszegések esetén az ügy iratait megküldi a rendőrség részére.

(11b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak ellenőrzését a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő (a továbbiakban: menetíró ellenőr) végzi.”

↑ 𝟏𝟗𝟖𝟖. é𝐯𝐢 𝐈. 𝐭ö𝐫𝐯é𝐧𝐲 𝐚 𝐤ö𝐳ú𝐭𝐢 𝐤ö𝐳𝐥𝐞𝐤𝐞𝐝é𝐬𝐫ő𝐥

A törvény hatályos teljes szövege elolvasható

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár)