A vasúti síneknél az íveket, miként alakítják ki?

Normál nyomtávnál az egyenes szakasz után egy rövid szakasznyi átmeneti ív következik ( változó sugárral) majd jön az állandó ívű szakasz ez után ismét átmeneti ív és egyenes.

A milyen görbülete lehet a sínnek kérdésre egy másik kérdéssel válaszolnék: Hol? Milyen sebességnél?

A vasutaknál használt íveknél van egy fontos tényező ami nagyban befolyásolja a sebességet: a túlemelés.

Más sebesség engedélyezhető egy "sima fekvésű ívnél" és más egy túlemeltnél. Az előbbit leginkább állomásokon, váltókörzetekben használják az utóbbit a nyílt vonalon. A túlemelés az a megoldás, amikor az ív külső felén lévő sínszál magasabbra van emelve így a pálya a vízszinteshez képest bedöntésre kerül. Ennek mértéke függ az ívviszonyoktól illetve attól, hogy milyen szerelvények közlekednek a pályán. Egy tisztán nagy sebességű személyvonati forgalomra használt pályán nagyobb túlemelések vannak, mint egy olyan pályán ahol jóval lassabb tehervonatok is közlekednek.

Egy R=300m sugarú túlemelt nyíltvonali ív bejárható 60-70km/h sebességgel, míg ugyanez túlemelés nélkül legfeljebb 40-nel.

A minimum ívsugarak iparvágányokon és fűtőházaknál vannak, ott akár R=150m-es ívek is előfordulhatnak, 10-15km/h sebességgel ezek még akár 6 tengelyes mozdonnyal is bejárhatóak. A normál kitérőknél ( max40km/h, ~6-7°) 230-300m-es ívek vannak, a nagy sebességű kitérőknél már jóval nagyobb az ívsugár.

A kacskaringós hegyi mellékvonalaknál R=250-600m a jellemző míg fővonalaknál azért nem nagyon szokott lenni R=600m alatti ív. Két vágányos fővonalaknál megállók és váltókörzetek előtt 4 méterről 4,75-5 méterre növelik a vágánytengelyek távolságát, ez általában egy ~600méteres szakasz, ami gyakorlatilag két baromi hosszú átmeneti ívnek tekinthető, ha számszerűsítenénk akkor ez jóval R=10 000m feletti sugarú ív. (nekem 100 000 körüli rémlik, de lusta vagyok előszedni a hossz-szelvényeket ).

Ekkora ívek esetén szerintem simán csak lerakják az egyenes szálakat.

Egyszer láttam egy vasútvonalat ami alól az árvíz kimosta a töltést, a sínpár valami egészen brutálisan kanyargott mindenfelé. Szóval ha egy normál vasútvonalat nézünk, akkor nem gondolnám hogy ahhoz a minimális ívekhez speciális sìnt kellene gyártani.

Jah... régen sokat csatangoltam ilyen helyeken (14-15 évesen mikor a pusztán vezetgettem), akkor újították felénk a vonalat és a csak "ledobált" sín sokkal szűkebb ívben is lerakható lenne mint amiket alkalmaznak.

[link]

[link]

[link]

Ezekből nyomon követhető a technológia változása. Spoiler: ma már nem kell gyárilag meghajlítani, elég a helyszínen egy hidraulikus célgéppel.