Ebben az esetben megcsinálnátok a jogsit?
27 éves nő vagyok, nincs jogosítványom és soha nem is akartam. Félek a vezetéstől.
Falun lakunk, a tömegközlekedés elég jó, busszal 15 percre van a megyeszékhely.
A férjem jól vezet, autóval jár. A munkahelye kocsival pár percnyire van a lakóhelyünktől, ráadásul szinte bármikor eljöhet, ha netán baj lenne.
Most terhes lettem, és elgondolkoztam, hogy talán érdemes lenne letennem a jogsit?... Ha a terhességem során vagy később a gyerekkel valami baj lenne, talán jobb lenne, ha azonnal tudnék ugrani? Persze akkor kéne vennünk egy másik autót, hiszen ha a férjem itthon van, akkor mindegy. Anyagilag szerencsére ki tudnánk gazdálkodni.
De, mint írtam, 10 percen belül haza tud érni, ha valami baj van. Ha meg messze jár és nem tud hazajönni, akkor hívnék taxit vagy mentőt, megkérnék egy szomszédot vagy akármi.
De tényleg nagyon tartok a vezetéstől. Annyi idióta van az utakon, és ismerem magam annyira, hogy nem feltétlenül tudnék jól lereagálni egy kényes helyzetet. Még a férjem mellett is szorongok a kocsiban, pedig ő tényleg okosan, biztonságosan vezet.
Ti a helyemben áldoznátok pénzt, időt, energiát, szorongást a jogsira + második autóra? Nem biztos, hogy javulna tőle a "nettó biztonságérzetem".
válasza:Nekünk mindig is volt 2 kocsink. Én nagyon örülök, hogy a gyerekkel nem vagyok "bezárva", hanem bármikor kényelmesen mehetek bárhová. (2 éves, baj miatt még nem kocsikáztunk szerencsére).
De a barátnőm 2 gyerekkel sem igényli a kocsit (1,5 és 3,5 évesek). Van jogsija, de sosem vezetett, az 1 szem kocsijukkal jár a férje dolgozni, akinek kb 1 óra, mire hazaér, ha kell.
Viszont ő nem is buszozik a 2 gyerekkel, tehát minden miatt a férje vesz ki szabadnapot...
Ha nem akarsz vezetni, nem kell ezért kocsit meg jogsit venni, rengetegen elvannak nélküle is. Én szeretek vezetni, alig vártam, hogy jogsim legyen.
Nekem jól jött a jogsi, mert a gyerekekkel sokszor könnyebben tudok ide-oda rohangálni. Viszont errefelé pocsék a tömegközlekedés.
De, aki fél, az nem vezessen! A vezetés nem játék, és nem is kényszerűség. Senkinek nem ajánlanám, aki szorong!
válasza: válasza:Neked egyáltalán nem ajánlanám.
Én akartam jogsit, nem féltem sosem a vezetéstől, viszont így is nehezen ment, mert nem vagyok olyan, akinek alapból szuperül megy, kellett plusz órákat vennem, elsőre meg is buktam, másodszorra mentem át, és többször éreztem azt, hogy ha nem sajnálnám a pénzt, amit eddig belefektettünk, akkor hagynám az egészet a fenébe. De a kitartásom nagyobb volt, így végig csináltam, azóta élesben ahogy tudom gyakorlom, így már azért jól is megy, de ha te félsz, nem is akarod ezt az egészet, inkább csinálnád csak szükségből, mint azért, mert te akarsz jogosítványt, akkor hidd el, hogy nem éri meg, hogy legyen.
Nem lennék "bezárva", nem esik le az aranygyűrű a kezemről, ha buszra kell szállnom. Életem nagy részében napi szinten tömegközlekedtem.
Ha időpontra kell menni, pl. orvoshoz, akkor simán megoldom busszal vagy bringával. Legalább a gyerek is megszokja, hogy nincs mindig autó a feneke alatt.
Itt a vészhelyzet a kérdés. A muszáj nagy úr, de nem biztos, hogy megéri. Ha mentőt hívok, kb. ugyanannyi idő, mint ha izzadó tenyérrel bedöcögnék a kórházba autóval.
Nem pánikolok vagy ilyesmi, csak szorongok nagy sebességnél, meg biztos, hogy túlóvatoskodnék mindent, pl. nem tudom, meg mernék-e előzni egy teherautót szűk úton. Ja, meg pocsékul tájékozódom. :)
válasza: válasza:Igen, lehet, hogy egy normális elsősegély-tanfolyammal többre megyek...
Ha nagy baj van, úgyis azonnal mentőt hívok, ha meg "kis" baj, akkor vagy megvárom a férjemet, vagy a háziorvoshoz fordulok.
Köszönöm a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!