Budapest közlekedésével reálisan nézve mit lehetne kezdeni? (többi lent)
Jelenleg vagy ~1M ember az agglomerációban, akiknek nincs jobb opciója az autónál és annyira elszórtan vannak, hogy kb soha nem lesz kényelmesebb lehetőségük. Tehát az nem megoldás, hogy szemet hunyunk az agglomerációban lakók felett. De az sem megoldás, hogy az ő kényük-kedvük szerint alakítsuk a város forgalmát. Tehát kellene valami köztes út.
De itt jön a nagy kérdés, hogy reálisan nézve mit lehetne kezdeni ezzel a helyzettel? Több utat nincs értelme építeni, erre remek példa az USA. A tömegközlekedés a városon kívül nagyon rossz és/vagy kényelmetlen, amin nagyon sose lesz változtatva, tehát valameddig a kocsi mindenképp kellene.
Itt felmerülhet, hogy az elővárosi vasút segít, ami igaz is, de kellene elég P+R, ami pénzügyileg teljesen irreális, mert pár darab P+R nem oldaná meg a problémát, hiszen van 300-400 ezer kocsi az agglomerációból.
De ha valami csoda folytán megoldanánk az autós kérdést és sikerülni egy nagy százalékát tömegközlekedésre irányítani, akkor hogyan tovább? A 4/6 pl borzalmas reggel és délután, ezen az M5 metró is csak bizonyos szakaszokon tudna segíteni (pl margithíd, ahonnan mennek hévhez/jönnek hévtől). Az M3 is szerintem nagyon durván kihasznált, az M4 is reggel/délután, M1 meg egy felújítás után se tudna nagyon nagy kapacitással menni, hiszen nincsenek olyan hosszú állomások.
Meg lehetne még folytatni a problémákat, de szerintem értitek mire célzok. Szóval szerintetek mi lenne egy reális megoldás?
válasza:Az általad leírtakon túl ösztönözni kellene a cégeket arra, hogy ne Budapesten legyenek a nagy irodák. Így az ott dolgozók nem is akarnának bejönni a városba, illetve biztosan lennének Bp-en lakók, akik pedig kijárnának dolgozni (a tömegközlekedés visszafelé nem üresen menne).
Aztán lehetővé kellene tenni, hogy ne kelljen akkor is bemenni Bp-re ha csak a másik oldalán van dolga az embernek.
A városi közösségi közlekedés útvonalai is pocsékok, én pl. azért járok autóval, mert tömegközlekedéssel két átszállás és négyszer annyi idő lenne dolgozni menni mint autóval.
#2 remek ötlet, ment a zöld!!:)
Szerinted egyébként mivel lehetne ösztönözni a cégeket erre?
válasza:
válasza:jajistenem...azt a hosszú kérdést el sem olvastam, de elmondom a nagyeszűnek, hogy Budapest jó tömegközlekedésű város. Ha nem jön a járatod, akkor mi van? Semmi..jön a következő.
Dolgoztam olyan mérhetetlen gazdag országban, ahol olyan sűrűn jártak a fővárosi buszok, hogy szinte egybeértek...az igaz, hogy nem volt szabad állva utazni, de jött a következő...
Aztán olyan ország fővárosában is, ahol a városban nyolc sávos út is volt, dugig személyautóval, viszont se busz, se villamos...
Ezekhez képest Budapest tömegközlekedése egy álom..
Hogy mit lehetne kezdeni?..először is a járműkarbantartók fiztését duplájára emelni, a járművezetőkét szintén..
Utaztál -e a sima 133-as járaton? Ugye nem? Naugye.
válasza:Be kéne fejezni az M0-t, ez az átmenő forgalmat csökkentené.
Az agglomerációban a vasútra/hévre ráhordó buszjáratok kellenének értelmes menetrenddel.
Támogatni kéne a home office-t, pl. adókedvezménnyel.
válasza:1. Gyors kötöttpályás közlekedés az összes meglévő elővárosi vasútvonalon (legalább 100-120km/h pálya), a HÉV-eket is beleértve.
2. Vonzó autóbuszos ráhordás azokról a településekről, melyeket közvetlenül nem érint a vasút.
3. P+R parkolók létesítése a vasútállomásokon, a budapesti koncepcióhoz hasonlóan kb. 500Ft / nap áron, így sokan választanák a buszt inkább.
4. Kerékpártárolók létesítése, hogy meglegyen a lehetőség a vonathoz / vonattól kerékpárral járni. Zárt, kamerával megfigyelt tárolókra gondolok.
Ha ez megvan, akkor településenként eltérő üzemanyag-támogatás bevezetése.
Példa: ha olyan településen laksz, ahova 20-30 percenként jár vonat, akkor kevesebbet kapsz, mint az, aki olyan helyről jár be, ahonnan 20 kilométer az állomás és mondjuk este 10 után nem is tudna hazajutni, mert utóbbi esetben indokolható autóval járni. De aki csak azért megy autóval, hogy kényelmesebb legyen, miközben közösségi közlekedéssel gyorsabb lenne, azt ne a munkáltató finanszírozza.
válasza:Mielőtt bármilyen tervet keszítene az ember, először tisztázzuk a helyzetet: Budapesten él 1,7 millió ember, plusz ott vannak az agglomerációból bejárók. A közterületek mennyisége véges -egész egyszerűen nincs arra lehetőség, hogy ez az embertömeg autóval közlekedjen -még akkor sem, ha évtizedeken keresztül mindent az autózásnak rendeltek alá. Paradigmaváltásra van szükség -persze ezt lehet húzni-halasztani egy ideig, de minél továnn halogatjuk, annál rosszabb lesz és többe fog kerülni. Ami biztos, hogy a te pkocsiforgalom már most meghaladja az utak kapacitását -szóval vagy a forgalmat csillapítjuk, vagy az útfelületet növeljük, ami egyrészt nem végtelen, másrészt csak újabb forgalmat generál (induced demand), amely előbb-utóbb kinövi a növelt kapacitású utakat is. A megoldás mindenképpen az autóhasználat helyett a fenntartható közlekedési módok támogatása,amelyet szerencsére nem kell a nulláról kezdve megtervezni, hiszen világszerte számos működő módszerlétezik, melyeket csak át kell venni és alkalmazni -ezen rengeteg szakértő dolgozik, nem ezen a fórumon fog megjelenni a megváltó ötlet...
Ami biztos,hogy az autóhasználat jelenlegi mértékű támogatásának végérvényesen vége: egyszerűen hosszú távon fenntarthatatlan. Helyette legalább ugyanilyen feltételeket kell kapniuk a fenntartható módoknak; elsősorban a gyalogos- és közösségi közlekedésnek, valamint a kerékpározásnak és a mostanában terjedő mikromobilitási eszközöknek. A cél az, hogy csak az üljön gépkocsiba,akinek valóban szüksége van rá és ne az legyen az összes módusközött legkényelmesebb és leginkább támogatott.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!