Hogy lehet hogy nekünk még jogsira sem telik?

Aki azt mondja hogy azért nem csinál jogosítványt mert nem akar, honnan tudod hogy igazat mond és nem az az igazság hogy nincs rá pénze csak szégyenli elmondani? Igaz lehet hogy mindenkinek telik rá csak neked nem?

Másrészt: fel kell állítani egy fontossági sorrendet. Én 32 vagyok és sosem béreltem ki haverokkal egy nyaralót hogy elmenjünk pár napra, barátnővel is 25 éves koromban voltam először. 18 évesen iskola mellett dolgoztam hogy legyen egy kis pénzem. Mondjuk picsoghattam volna az interneten is, hátha valaki megsimogatja a buksimat.

Valamit valamiért. Kell egy fontossági sorrend és azt tartani kéne. Ha neked a nyaralás fontosabb akkor fogadd el hogy a jogosítvány szerzés csak egy másodlagos dolog lesz ha lesz rá pénzed addigra. Meg manapság elég sokáig tart mert sokat kell várni időpontra oktatóhoz stb... tehát fél éved simán rámegy és addig ha suli mellett dolgozgatsz valamit apránként tudod fizetni részletekbe a tandíjat, meg ha annyira kell akkor a nyaralás témát engedd el és a rászánt pénzből már eltudnád kezdeni.

Szüleid meg megmondták hogy nem tudnak segíteni anyagilag. Nem él mindenki egyformán. Akik szülők pénzén csinálják nyilván olyan anyagi körülmények közt élnek hogy telik rá bőven. Ti meg nyilván nem.

Anno nekem megmondták a szüleim hogy akarnak segíteni de nem tudnak és ezt értsem meg. Ha kell a jogsi keressem meg az árát, az meg rajtam áll hogy mit tudok suli mellett bevállalni és mit nem. De mondták hogy a végzős évembe ne pazaroljam erre az időmet mert tanulás legyen az első hogy később jobb végzettségem és jó állásom legyen és akkor már autóra is könnyebben összefogok tudni spórolni. Mondták hogy ne kapkodjam el mert ha lesz jogsim, autóm úgysem lesz. Nekik sem volt akkor és mondták hogy nem is terveznek venni mert nincs rá szükségük.

Én meg szépen leraktam amikor OKJra jártam mivel mellette jobban belefért időbe nekem a munka. Aztán akkor 4-5 hónap alatt végeztem is vele némi kihagyásokkal de ugye jogsim megvolt, csak nem volt mit vezetnem. Következő project az volt hogy gyűjtök autóra. Persze nem ment az könnyen, közbe végeztem a sulival, eltudtam helyezkedni egy elég jó cégnél nem rossz fizetésért, mivel akkor még a szülőknél laktam így összetudtam hamar spórolni annyit hogy egy 18 éves romhalmazt megvegyek ami első autónak tökéletes volt.

Amikor a roncsom ledöglött úgy végleg akkor sem picsogtam hogy nincs autóm, szüleimtől nem is vártam segítséget, az akkori barátnőm mondta hogy ami pénzünk marad a rezsi meg a kaja után abból valamennyit félre teszünk és majd egyszer összegyűlik annyi hogy legyen egy autóra való. Mivel nem az volt az első legfontosabb így nem jött össze hamar a pénz, de nem picsogtam mert tudtam hogy ez van. Akkor tudtam hogy a házon is van mit csinálni, más project volt előtérben, meg akkor egy tetőjavítás fontosabb volt mint az autó. Aztán amikor a fontossági sorrend első pár tétele ki lett végezve és az autó került az első helyre akkor eljött annak is a vásárlás ideje. Persze így is 1 év ráment mire összejött annyi pénz hogy valami használhatóbbat tudjak venni de türelmesen kivártam mert nem volt más. Munka mellett néha belefért 1-1 maszekolás akkor az a pénz egy az egybe bele lett téve az "autóra gyűjtök" dobozkába tehát ez is jól jött, de sokszor annyira hulla fáradtan estem haza a munkából hogy nem volt erőm maszekolni meg nem vállaltam túl magam. Meg ott volt a hétvége amikor nem fért bele a maszek mert magánélettel is foglalkozni kellett, barátokkal, barátnőmmel, családdal ha ezeket elhanyagoltam volna akkor hogy dolgozzak azért hogy legyen autóm akkor barátaim nem lennének az tuti, barátnőm sem biztos, családom meg valszeg haragudna rám hogy lhanyagoltam őket egy autó miatt, ha nem várok türelmesen.

De türemesemn vártam rá, és mindenki boldog. Nekem va autóm, rndben vannak a baráti kapcsolataim, családi. Párkapcsolat az más téma de erről nem beszélek.