Autó ajándékozása unokának?

Fizetni kell illetéket.

Ismerősöm tavaly előtt kapott egy használt Swiftet a nagyapjától, de az apja nevére íratták, mert úgy nem kellett illetéket fizetni, ha az unoka nevére megy az már illeték köteles.

Furcsállottam én is, hisz ugyanúgy a családban marad a régi autó, amit a nagypapa már nem használhat.

Az okmányirodában a papírokat kérik az ügyintézők, nem kell mindenkinek egyszerre bemenni.

"Egyrészt jobban járnál, ha maradna a nagyapád nevén"

A részleteket nem ismerjük, így azt sem tudhatjuk, mi is lenne a jobb, vagy rosszabb.

Sokszor a nagyszülő azért adja, ajándékozza az unokájának az autót, mert ő azt már nem használja, nem használhatja, és azon túl, hogy az unokának jó lehet az autó, sokszor az is van a háttérben, hogy majd ne kerüljön be a hagyaték listába az autó.

Ez általában nem az autó értéke miatt van, többnyire öreg, nem több milliót érő autóról van szó, de ha a nagyszülő meghal, és a nevén van az autó, több hónapos ügymenetre kell számolni, és sokkal bonyolultabb lesz azt a kedvenc unokája nevére íratni, vagy nem isk kerül rá sor, mert az örökösök nem úgy gondolják...

A # 1-es válasz helyes.

A # 3-as válasz is helyes: valóban nem kell ajándékozási szerződés, így ügyvéd, közjegyző sem.

Ki kell tölteni a szokásos adás-vételi szerződést, ami hivatalos nevén „A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat”; legjobb a kormányablakból, okmányirodából hozni, mert azt biztosan elfogadják. Ingyen adják, általában ki is van téve az ügyféltérbe.

Mindjárt az idézett megnevezés alatt ott van, hogy „A jármű tulajdonjogi változásának alapjául szolgáló jogügylet jellege: visszterhes/ingyenes* vagyon átruházás, amely létrejött egyrészről:”; itt azt kell aláhúzni, hogy „ingyenes”.

Alul pedig, „A jármű kölcsönösen kialkudott vételára:” részt üresen kell hagyni; nem kell jelképes összeg, bár válaszban szerepel.

Négy példányban kell megírni, 2 példány az ajándékozóé, 2 az ajándékozotté; 1-1 példányt kell átadni a kormányablakban, okmányirodában.

Azt nem tudom, hogy a # 5-ös válaszban leírt esetben, miért kellett volna illetéket fizetni?

Én is éppen múlt évben ajándékoztam az unokámnak az egyik autóm, és nem kellett illetéket fizetni. Együtt mentünk. Annyival bonyolultabb volt, hogy szülő esetén elég a gyerek anyakönyvi kivonatát és a szülő személyazonosítóját bemutatni; unoka esetén kellett az ő anyakönyvi kivonatán kívül a fiamé is, aki az ő apja. Kellett a törzskönyvem és forgalmim is; valamint az unokám nevére megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás igazolás. Még nem volt végleges szerződés, azt később kapta meg.

Fizetni csak a nevére kiállított forgalmiért és törzskönyvért kellett, 6 - 6-ezer Ft-ot. A forgalmit rögtön kinyomtatták, a törzskönyvet postán kapta.

A jogszabályok:

„7. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:”

„p) az ajándékozó egyenes ági rokona¹ (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;” ← 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A törvény hatályos, teljes szövege elolvasható, például, itt: [link]

↓

¹ „4:96. § [A rokoni kapcsolat]

(1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.” ← 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A törvény hatályos, teljes szövege elolvasható, például, itt: [link]

Tehát egyenesági rokon a szülő, nagyszülő, dédszülő, ükszülő és így tovább; illetve gyerek, unoka, dédunoka, ükunoka és így tovább.

(Nem egyenesági rokon, például a testvér, nagynéni, nagybácsi.)

A friss jogszabályváltozás miatt (akkor néhány napja lépett életbe) még nem tudtunk róla, így feleslegesen megcsináltattam az eredetiség vizsgálatot. Pedig, 2017. április 1. óta nem szükséges a kérdezett esetben.

„52. §

(7) Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha annak jogalapja

g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók egymás közötti tulajdonátruházása.”² ← 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

A törvény hatályos, teljes szövege elolvasható, például, itt: [link]

↓

² A g) bekezdésben hivatkozott Ptk. hely:

„8:1. § [Értelmező rendelkezések]

(1) E törvény alkalmazásában

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;”

A Ptk. hatályos, teljes szövegének linkjét már megadtam.