A biztosítások miért tűnnek fordított szerencsejátéknak?

A biztosítási üzlet a nagy számok törvényére és a statisztikára épül. Statisztikailag kevesebb embernek lesz kára, mint amennyinek nem. Viszont azt nem lehet tudni, hogy kinek lesz kára és kinek nem. Ha mindenki befizeti a biztosítást, az is akinek lesz kára, meg az is, akinek nem, akkor a sok kárt nem szenvedő szerencsés ember kis összegű befizetése képes fedezni a kárt szenvedő kevés embernek a befizetésük összegénél jóval nagyobb kárát is.

Ugyanezt egyedül az egyes befizetők nem lennének képesek megoldani csupán a biztosítási díjaik megspórolásából, mert nem tervezhető, hogy milyen hamar és mennyire nagy összegű kár következik be.

A biztosító egy megosztott kockázat fedezeti rendszer. Ha te 3 év alatt befizettél a biztosításra mondjuk 1 millió forintot, de ér egy 12 milliós kár, akkor a biztosító kifizeti neked a 12 milliót, mert ezt vállalta. A 12 millióból helyrehozod a kárt és nem tartozol senkinek semmivel. Fizeted tovább a biztosítást és ha újabb károd történik, akkor újra fizet a biztosító. Maradjunk az eddigi példánál, megint 1 milliót fizettél be, mire megint 12 milliós károd lett. 2 millió befektetésből megtérült 24 milliónyi károd.

Ezt a biztosító azért tudja megtenni, mert sokszáz vagy sok ezer másik embert egyáltalán, vagy csak kisebb károk érnek. Ezért az ő befizetéseikből ki tudja fizetni azok kárát, akiket kár ér. Ezzel az üzleti modellel a károsultak jobban járnak, mint akiket nem ér kár. Viszont akiket nem ér kár, azok a biztonságnak az elméleti lehetőségét fizetik meg, hogy ha egyszer véletlenül pont nekik lesz káruk, akkor lesz belőle kártérítésük.

Megteheted, hogy biztosítás helyett egy befektetési számlára fizeted be a pénzed és ezzel saját magad próbálsz gondoskodni a károd fedezetéről. Így ha nem ér kár, akkor a pénz nálad marad. Viszont ezzel az a gond, hogy így csak annyi pénzed lesz a kár pillanatában, amennyit sikerült addig megtakarítanod. A fenti példánál maradva csak 1 milliónyi biztosítási pénzt tudtál megtakarítani, de 12 milliós károd van, amit a biztosító nem fog megfizetni helyetted, mert nem kötöttél biztosítást. Mit kezdesz azzal a 11 milliónyi kárral, ami nem térül meg. Felveszel rá hitelt és abból fizeted a kár elhárítását, aztán visszafizeted a hitelt?

Tegyük fel, hogy igen. Akkor van egy 11 milliós hiteled, amiből helyrehoztad a kárt és újra megspórolni próbálod a biztosítást, ezért te gyűjtögeted. De már megint csak 1 milliót sikerült összespórolnod és megint ér egy 12 milliós kár. A biztosításon megspórolt megtakarításod megint csak 1 milliót fedez belőle, úgyhogy van újabb 11 milliónyi károd, meg az előző 11 millióból amennyit még nem tudtál vissza fizetni.

Persze ezek hasra ütés szerű számok. Nyilván nagyban függ a megtérülés aránya, hogy mikor következik be a kár. Ha már elég sokat befizettél, akár jobban is kijöhetsz a megtakarítással, mint a biztosítással. De nincs rá semmi garanciád, hogy a baj nem fog jóval előbb beütni, mint a spórolásod megtérülne. Ezt magán gazdálkodással nem tudod ellensúlyozni, de még egy átlagos méretű család esetén se nagyon jön ki a matek.

Egy nagyobb cég, aminek mondjuk többszáz autója van, már előfordulhat, hogy jobban jár azzal, hogy ha inkább saját maga spórolja össze a biztosítási díjakat és abból fedezi a károkat, mintha más biztosító társaságot gazdagít. De ez is csak akkor igaz, ha annyira sok autót kell biztosítania, hogy az már önmagában a díjak miatt is egy kellően nagy summa. Elég nagy ahhoz, hogy ha mégis balesetet szenved akár több autó is, még mindig képes legyen már a spórolás elején is kitermelni a többi autón megspórolt biztosítási díj a kártalanítást.

Például a Waberer biztosító is nagyjából így indult el. Nekik már volt elég autójuk, hogy érdemes legyen belevágni, aztán talán meg is nyitották mások előtt is, hogy beszálljanak hozzájuk, így mindenkinek jobb.