Nem fizetett biztosítás, fedezetlenségi díj csökkentési lehetőségei?

KGFB nem fizetés miatt rövid időn belül kötelezően kivonják a forgalomból az autót, csak az addigi fedezetlenségi díjat követeli a biztosító.

Szép is lenne, ha valaki egy pl pannonia T5 miatt kéne befizessen 50 millió forintot...

Furcsa, hogy a kivonásról nem kapott semmilyen értesítést, kellett volna.

Olyan nincs hogy semmit nem kapott róla. Akárhogyis számolom (a leírt adatokkal), ez 285 nap fedezetlenség. Díj nemfizetes miatt 60 nap türelmi idő után megszűntetik a szerződést, előtte viszont legalább 3 felszólító levelet kap, negyediknek pedig magát a szerződés bontást. Szerintem inkább csak nem vette figyelembe a leveleket, mivel úgy gondolta hogy ő már beszélt a biztosítóval. Bár ott sincs olyan hogy ezt csak úgy tudomásul veszik.

De végülis a lényegen nem változtat, nincs trükk, nincs kiskapu, esetleg részletfizetést próbálhattok kérni, de első körben a biztosítót kell megkeresni ezzel kapcsolatban.

3-as vagyok, valóban 60 nap, ahogy #6 írja.

Mindig felhívják rá a figyelmem a biztosítónál.

Az hogy még mindig forgalomban van.....furcsa, pedig ki szokták vonni.

Trükk nincs, de lehetőség van; ott van a 4-es kommentedben idézett részben.

Ha édesapád nem köt öt éven belül új KGFB szerződést, akkor a fedezetlenségi díj csak nyilván lesz tartva, majd huss, eltűnik.

Mivel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást az üzembentartó kötelezettsége megkötni és díjfizetéssel fenntartani, és az üzembentartói jog egy vagyoni értékű jog, ami így eladható, elajándékozható; üzembentartói jogot átruházó szerződésben átadhatja másnak. A fedezetlenségi díj öt évig nyilván lesz tartva a nevén; ennyi. Ha öt éven belül nem köt szerződést, akkor nincs biztosító, amelyik beszedje. Az új üzembentartót nem terheli az előző üzembentartónál keletkezett teher. (Ha új tulajdonos lenne, őt sem terhelné.)

Célszerű, ha olyannak adja át, akinek nem kell emiatt vagyonszerzési illetéket fizetnie (üzembentartói jog esetén a tulajdon átruházáskor fizetendő vagyonszerzési illeték 1/4-e az illeték összege).

Az üzembentartói jog átruházásakor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni

• egyenesági rokonok esetén (egyik a másiktól származik; pl. szülő-gyerek, nagyszülő-unoka, dédszülő-dédunoka stb. oda vissza);

• házastársak esetén,

• testvérek esetén.

Egyenesági rokonok és testvérek esetén az örökbefogadás is egy tekintet alá esik a vér szerinti rokonsággal.

Az sem szükséges, hogy az üzembentartást átvevőnek vezetői engedélye legyen.

Ilyen esetben nem kell sem közjegyző, sem ügyvéd által írt ajándékozási szerződés; csak az üzembentartói jogot átruházó szerződésen „A jármű üzembentartó személye változásának alapjául szolgáló jogügylet jellege visszterhes/ingyenes vagyoni értékű jog megszerzése” szövegben az „ingyenes” szót kell aláhúzni, és ügyintézéskor csak az adott összetartozást igazoló okmány(oka)t kell bemutatni az okmányirodában, kormányablakban,

Az átruházást a tulajdonosnak kell bejelentenie, de felhatalmazása alapján bárki megteheti.

Üzembentartói jog átruházása esetén nem kell előzetes eredetiségvizsgálat (a felsorolt rokoni körben még tulajdonos változása esetén sem kell); és nem kell a tulajdonjogot igazoló új törzskönyv sem (tulajdonosváltás esetén kéne). A meglévő forgalmi engedélyt helyben nyomtatják; a régit le kell adni. Az új forgalmi engedély kiállási illetéke 6000 Ft. Ha szükség lenne rá, akkor újabb 6000 Ft-ba kerülő forgalmi engedély fejében a tulajdonos bármikor egyoldalúan visszaveheti az üzembentartói jogot. (Öt év elteltével akár meg is teheti édesapád, fityiszt mutatva a fedezetlenségi díjnak.)

Az ügyintézéshez szükséges, hogy az új üzembentartó rendelkezzen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, de legalább szerződésajánlat visszaigazolással.

És akkor itt lehet dönteni.

Ha az autót senki sem fogja használni, akkor az új üzembentartó kérje az ideiglenes forgalomból kivonást. A kezdőnapot ő szabja meg (annyi, hogy nem lehet korábbi nap, mint a kérelem napja) és a befejező napot is (ez nem lehet több, mint a kezdőnaptól számított egy év, de ismételhető). A kivonás illetéke 2300 Ft. Ha a megadott időpont előtt szeretné forgalomba helyezni akkor annak is 2300 Ft az illetéke. A kivonás és visszahelyezés online is intézhető. A lényeg, hogy a kivonás időtartamára nem kell fizetni az időtartamra esedékes KGFB díjat, és a kivonás napját követő hónap első napjától a gépjárműadó fizetési kötelezettség is felfüggesztésre kerül. Célszerű havi fizetési gyakoriságot választani, hogy minél kisebb legyen az első esedékes díj, de ha iziben megtörténik a kivonatás, akkor annyit messze nem kell fizetni. Ugyanis, a KGFB törvény az esedékes díj megfizetésére 60 nap türelmi időt ír elő, amely alatt következmény nélkül megfizethető az esedékes díj, és a türelmi időszakban fennáll a biztosító helytállási kötelezettsége. Igen ám, de a 60 nap alatt bőven kiderül, hogy egyhavi díjat sem kell fizetni; vagy módosítást küld a biztosító, vagy visszatérít.

Ha pedig bárki használni szeretné az autót (akár a tulajdonos, akár az üzembentartó, akárki más), akkor nem kell kivonatni, de fizetni kell a biztosítási díjat és a gépjárműadót; ezek az üzembentartót terhelik, de egymás közt elrendezhető, ha nem ő használja az autót