Csak nekem furcsa hogy olyanok nézik le a régi ládákat akiknek nincs és nem is volt?

Én nemrég adtam el a Ladámat, vegyesek az érzelmeim vele kapcsolatban. Volt hogy imádtam, volt hogy legszívesebben meggyújtottam volna az udvar végében. Nem vagyok fanatikus ladás (azért is adtam el) de egyáltalán nem nézem le azokat akik Ladával járnak. Sok embert ismertem meg míg Ladáztam, a legtöbbjük tuninglada őrült de vannak veteránosok is. Nekem a legnagyobb gondom a rohadással és az állandó örökös szereléssel volt, mivel kisebb-nagyobb gondok havonta előjöttek vele. Így visszagondolva mozgalmas volt a Ladás korszak, néha kicsit hiányolom is de összességében nem bántam meg hogy eladtam.

Ezeknek az autóknak már lejárt az idejük, egy ütközésnél 0 a biztonság, sokat esznek és szennyezik a környezetet. Ettől függetlenül minden tiszteletem azoknak akik egy 30 évnél öregebb autót megmentenek a bontóból és felújítják, esetleg elmennek az OT vizsgáig. A tuningot én nem preferálom annyira, de az igényesen megépített versenyladák megdobbantják a szívem.

Első autóm egy 79- es kerek lámpás 1200- es. Fél éve van meg. Azért ez, mert családból van és nincs rossz állapotban.

12 ezer volt az átírás 17 rá a biztosítás 1 évre.

2 éve van jogosítványom, de fél éve vezetek.

Vezettem 4-es golfot, F astrát,Suzuki swiftet, Fors fiestát, Kia Sportage-t, A4-es audit, és C-s mercit.

Utóbbi kettő automata.

Igazat megvalva a közel 20 éves Swift volt a legszimpatikusabb számomra pedig nem vagyok nagy suzukis és nem szeretem ha előlhajt az autó, de jó volt vezetni.

Viszont valamiért a ladát élmény is.

Ennek ellenére jóval nehezebb, mint a többit, de 400-500 ezerért kompletten mindennel együtt nem fogok találni olyat ami "jobban megéri és tetszik is".

Tervem az, hogy ha olyan állapotban van akkor fölújítom és használós lesz addig amíg nem lesz pénz egy újabb autóra. Utána csak hobbi és érték megőrzésre akarom.

Igazság szerint nekem tetszik. Olcsók hozzá a dolgok és ha igényes és nem egy lepusztult akkor még meg is nézik.