Kamionosok: mennyire nehéz hátrafele nagy póttal parkolni, vagy ez csak rutin kérdése, és mindenki kezdetben rástresszel meg eléggé döcög majd 100-200 után már egész jól megy?

Én is így voltam. Jogsim volt rá vagy 10 éve de gyakorlatom nem. Elmentem venni pár órát kamionos oktatótól.

Gyakoroltuk a rampára betolatást főleg.

Nem mondom, hogy ott megtanultam pár óra alatt de legalább tudtam hogy kéne.

Neked is ajánlom. Nem egy nagy összeg volt.

Bár a kamionos céged is türelmes lesz mert alig bírnak sofőrt szerezni.

Én a sorkatonaság után raktam le a Volánnál a B, C, E-t. Előtte semmilyen vezetői gyakorlatom nem volt.

A tanfolyam hat hónap volt, amire fizut adtak, és a jogsiért sem kellett fizetnem - viszont két évet előre alá kellett náluk írnom, hogy utána minimum addig ott dolgozom sofőrként.

A jogsit megszerezve egyből pótos IFÁ-ra ültettek, és irány az egész ország. Kb. 1 hónap után nem volt gond a tolatással - pedig nekem előtte nem volt semmilyen vezetési rutinom. ( Annyi "csalás volt" a dologban, hogy a telephelyen két napot kértem, hogy az udvaron gyarolhassak. Gondolom úgy voltak vele, hogy ennyit megér, hogy ne törjem össze a gépet az első úton, így megengedték. Két napig egész munkaidőben a tolatást gyakoroltam - pótossal és nyergessel is.)

Ne félj, menni fog!

Igaz, ez szubjektív, de én minél nagyobb gépet vittem, annál jobban élveztem. A legnagyobb egy nyerges RÁBA volt (amit a kamionosok Edének hívtak). Szólóban meg billencses Kamaz.

Ede:

[link]

Lerobbant a Rába, még sikerült félreállnia a sofőrnek, hogy ne akadályozza a forgalmat. Hogy ne keressék a kollégák feleslegesen, felírta a poros doboz hátuljára: Ede beteg, szállodába mentem.

Nos fel is ébresztették a rendőrök, mert a Rába vezérigazgatójának egy haverja feljelentette a sofőrt tiszteletlenségért. Akkoriban Horváth Ede még volt valaki.

Bocsánat, de ez csak egy anekdota.

Törökországban Irán felé tartva Yozgatnál rámesteledett, irány a parkoló..amiben állt vagy ötven gép, és a sofőrök zöme evett, beszélgetett...hát csak pont a sor közepén volt egy hely, oda kellett betolatni.A tolatás kezdetekor látom, hogy ahány szempár, az mind az autóm mozgását figyeli..a beállás egyből sikerült, és ahogy szólt a kézifék, az emberek folytatták az abbahagyott bármilyen tevékenységüket. Szóval a kollégák igencsak figyelik egymást, és véleményezik is. Ha tudták volna,mennyire izgultam, hogy egyből sikerüljön.

Ha imádsz vezetni, akkor neked nem okoz gondot semmi.

Járj szerencsével.