Van más is, akinek nem megy az autóvezetés?

"Neked van jogosítványod? Ha igen, azért, hogy felvághass vele? "

Különben miért szólnék a témához?

A munkám. Hisz sofőrködöm ("nő létemre" mert ugye ez Magyarországon olyan hűűűűű, kamionozok, és kis autóval is fuvarozok), kiegészítő munkaként sokszor.

Azért kérdeztem, hogy miért, mert nekem senki nem tette anno a seg...em alá a jogsit, nem fizette anyuci-apuci, és 20 éves múltam mire a B-t elkezdtem saját pénzen.

De nem ez a lényeg.

Hanem, hogy akkor ültem ÉLETEMBEN először volán mögé.

Először tökre kétségbe estem, mert a csoport társaim már mind-mind vezettek néhány alkalommal szülői segédlettel.

Azt sem tudtam hol az ablaktörlő, hogy kell egy fényszórót bekapcsolni, hogy kell tankolni, hol van a szivargyújtó, tehát kb. mintha egy UFO-ba ültem volna.

Akkor azt hittem, hogy ez a vég, és ÉN NEM tudok semmit.

De kb. 25 óra után fordult a kocka.

Majd még a biztonság kedvéért még vettem plusz pár órát a 29 órán felül. És minden maximálisan klappolt.

Mikor én elkezdtem a jogsit, akkor harmadjára ültem a volán mögött. Először az iskolában, egy kocsi műszakiztatását tanultuk (jó kis sztori, majdnem kivittem a műhely falát :)), másodjára pedig az autószerelő vizsgámon. Sikerült a vizsga, és okleveles autószerelő vagyok, jogsi nélkül :)

Az a lényeg, hogy ne add fel, ha sok gyakorlással is, de meglesz. Én drukkolok neked.

De miért gondolod, hogy nem fog menni? A párom rengeteg óra után is nagyon szenvedett, pokolian nehéz volt neki az autóvezetés, főleg, mert más, mint a motor :) De eszébe nem jutott, hogy nem tudja megtanulni (annyi gyenge képességű ember megtanulja), gyakorolt, vett sok-sok órát, levizsgázott, gyakorolt utána is... Mondjuk parkolni nem szokott, úgyhogy azt rosszul tud (olyan csálén áll be egy parkolóba, hogy öröm nézni), de mások életét nem veszélyezteti :) Azt én tettem majdnem kezdő motorosként, de most már csak a kanyarjaim nem elég bátrak, amúgy elvagyok.

Nagyon kicsi az esélye, hogy olyan mentális vagy egyéb problémád van, hogy ne tudj megtanulni vezetni. Lehet, hogy sose leszel igazán jó és dinamikus vezető, de egy biztonságos szintet, ahol mindenre tudsz figyelni, valószínűleg el tudsz érni. Ne légy ilyen pesszimista, bizonyára nem vagy reménytelen eset, csak Neked több gyakorlás kell. Én simán vettem motort jogsi előtt, evidens volt, hogy meglesz, hiszen akarom :D Neked pedig kell. Megértem, mi is olyan helyen lakunk, ahol NINCS tömegközlekedés. Ha a napi 2 buszt, amihez 5 km-t kell gyalogolni, nem tekintjük annak...

Ami most szokatlan, az később megszokott lesz :) Volt idő, amikor egyenesen menni is izgalmas volt, most már sima, nem túl forgalmas országúton kismillió dologra tudok figyelni még a vezetésen túl is... Ott van a táj, a fogyasztásra optimalizálás (hobby és ésszerűség) már oly automatikus, de néha lámpáknál elgondolkodom rajta (sajna nem vagyok jós, pedig jól jönne)... Maga a vezetés, forgalom nélkül többnyire szinte semmi tudatosságot nem igényel, megszokod, hogy nézed a visszapillantót, látod, merre vezet az út, a váltás is szinte megy magától... Hidd el, eleinte nekem se így volt :)

Jár a busz...

És mit mondjon egy zongorista??

Vagy egy dobos? :D

Van aki könnyen elsajátítja,és van aki nehezebben.

Te ez utóbbi kategória vagy.

Volt barátnőm is olyan volt,mint egy béna kacsa,hónapokig..

Most jobban vezet,mint én:-)

Egy türelmes emberke kell melléd,akinek nem oktató a foglalkozása.

Pedig jobb ha megtanulod, ez még semmi.

Majd amikor a két pedált kell egyszerre kezelned, közben váltogatnod a jobb kezeddel, ballal kormányozni, közben pedig keresztezni egy főútvonalat ahol nem működik a lámpa, jobbról-balról autók, meg egy villamos plusz zebra gyalogosokkal.

Közben nézni a tükröket.

Nah itt meg is halnál ezzel a hozzáállással. Pedig nem is olyan nehéz.