Ha a karburátor levegő/üzemanyag arány nincs jól beállítva, akkor miért melegszik jobban a motor?

Dús keveréknél a motor nem melegszik a kelleténél jobban: a benzin elpárolog a forró motoralkatrészeken és hűti őket. Ha viszont szegény a keverék, abból melegedés lesz. Ott ugyanis hiányzik ez a hűtőhatás, a belépő üzemanyag mennyisége nem elegendő arra, hogy a felmelegedett alkatrészektől elvonja a hőt.

Az üzemanyag ugyanis mindenhol párolog egy kicsit. Párolog a karburátor keverőterében, a szívócsonkban, illetve a hengerben is. Négyüteműeknél hatékonyan hűti a szívó- és kipufogószelepet, ezt használták ki annak idején az IOE vezérlésnél is: a beáramló friss keverék a kipufogószelepet célozta meg, ami így később égett szét. A szegény keveréknek az égési sebessége is kisebb, mint a helyes tömegarányúnak, ezért az égés időben elnyúlik, a láng megy mindenfelé, visszalő a karbiba, fűti a kipufogót, ezzel még tovább rontva a helyzetet. Egy idő után aztán a túlhevült motoralkatrészeken beindul a benzin öngyulladása, onnantól kezdve meg végképp követhetetlenné válik, mi mennyire melegszik.

Egyébként meg a motor még jól beállított karbinál is jóval több levegőt kap, mint üzemanyagot. A benzin és levegő esetében 1:16 az elméleti tömegarány, vagyis 1 kg benzinhez 16 kg levegő kell. A benzin sűrűsége kb. 800 kg/m^3, a levegőé meg 1,29 kg/m^3, tehát a térfogatarány eléggé érdekes szám. Baj akkor van, ha ettől az 1:16 tömegaránytól jelentősen eltér a beállítás és ez hosszú távon fennmarad. Rövid távú elszegényedésnél nincs gond, mert az üzemanyag-ellátó rendszerek általában nem tudják minden üzemállapotban tökéletesen tartani a keverékarányt, de ha sokáig fennáll az eltérés, abból előbb vagy utóbb baj lesz.

1:14,7 lesz az az 1:16...

Leginkább a szegény keverék miatt elhúzódó égés miatt melegszik jobban a motor.