A Csepel, meg a régi teherautó motorokon a dugattyús kompresszor milyen célt szolgált?

A lényeg azon van, hogy azok még egykörös rendszerek voltak. Csak egy cső ment a pótkocsira. Először feltölti a pótkocsi légtartályát, majd ha rálépsz a fékre, akkor a tömlőből elveszi a levegőt. Ezáltal nyomás különbség alakul ki, a fékszelep elmozdul, ami a pótkocsi TARTÁLYÁBAN lévő levegőt rányomja a fékhengerekre, amik ezután elforgatják a fékkulcsot stb. Ezeket egy bikab*szó rugó feszíti és miután a tömlő újra nyomás alá kerül, kiengedi a levegőt a fékhengerekből. Tehát vagy satufék, vagy semmi. A ma használt rendszerek (jellemzően a nyerges szerelvényeken) kétkörösek. 2 tömlő megy a pótkocsiba, az egyik csak tölti, a másik meg a vezérlő ág. Ez sokkal kifinomultabb, lévén hogy ABS-el is szerelik őket, pontosan lehet szabályozni a fékerőt. De ezek csak a pótkocsi fékrendszerei! A vontató rendszere teljesen gyártó függő, hogy éppen ott mire és hogyan használják a levegőt rásegítésként. Mellesleg az alapja amúgy egy hidraulikus rendszer (pl. Ifában is), a levegő csak rásegít. Biztonsági okokból van ez így, mert nem engedhető meg az hogyha nincs levegő, ne legyen fék. Szóval a pótkocsi és a vontató fékrendszere teljesen máshogy működik, azonban lehet mindkettőt azonos kompresszorral táplálni, innen szokott eredni a sok félreértés.