Az extrém drága autók is "tervezett avulás"-sal készülnek?

van tervezett avulás

az extrém drága autók valószínűleg nem úgy készülnek

Én csak annyit tennék ehhez hozzá, hogy a régen csinált kocsikból még most is sok futkos az utakon, méghozzá vígan. (20-30 éves kocsik)

Amit most adnak el, nem tudom, megéli-e a 30 éves kort.

Ha belegondolsz, egy nagy gyárnak minél több autót ad el, annál nagyobb a haszna. Nem érdeke, hogy 30 évig ne kelljen lecserélni a kocsit.

Persze ez csak saját véleményem.

A mai fogyasztói társadalom minden szekciójában van tervezett avulás a könnyűiparon át az elektronikai cikkek gyártásán keresztül. Így az autóiparban is.

Annak idején a Tisza cipő azért ment tönkre (ez volt a legfőbb ok) mert túl jó minőséget gyártottak.

Nagyon könnyű "tervezett avultatás" címszó alatt összeesküvést kiáltani, mer' azok a mocsok autógyártók, így-úgy-amúgy. A valóság viszont ennél összetettebb.

Általában nem arról van szó, hogy a mérnökök direkt elrontják az autót, úgy tervezik meg, hogy ne bírjon annyit, amennyit tud. Csak éppen ma már sokkal nehezebb atombiztos, évtizedeket túlélő autót készíteni. Egyrészt lerövidült a modellek életciklusa. 3 év után facelift, 6 év után új modell kell. Ez pedig rendkívül kevés, gyakorlatilag mire megjelenik az új modell, el lehet kezdeni tervezni az utódját, nincs idő összegyűjteni és kiértékelni a hosszú távú tapasztalatokat. Régebben nem volt ritka a 10 éves vagy afölötti modellciklus sem és az új modellek műszakilag sokban egyeztek a régivel. Így könnyebb volt minden hibát kiküszöbölni.

Aztán ott van az új autók bonyolultsága. Egy előkamrás, mechanikus adagolós szívódízelt - kis túlzással - el sem lehet rontani. Megtervezik, felteszik a padra, finomítják, aztán elfut különösebb javítás nélkül 4-500.000 km-t. Közben pedig a kétliteres motor tud vagy 60 lóerőt és az IFA hátramenetben megelőzi. De ma már nem ez kell a népnek, ma már a "tédéjipasszáttal" meg kell előzni a "köcsög gyerek integráját", a kétliteres dízelmotorok legyenek 200 lóerősek, fogyasszanak 4 litert, ne legyen érezhető a turbólyuk és közben friss, oxigéndús alpesi levegőt eregessenek a kipufogón keresztül. Ez nagyságrendekkel összetettebb szerkezetet igényel, amiben értelemszerűen sokkal több hibaforrás is van. És ha kevesebb idő jut a fejlesztésre, tesztelésre, mint az őskövület előkamrás dízel esetén, akkor több lesz benne a hiba. De mondjuk ugyanez igaz egy karburátoros, megszakítós benzinmotor és a mai, turbós, közvetlen befecskendezésű, mindkét oldalon változó szelepvezérlésű benzinmotorok esetére is. Sokkal összetettebb szerkezeteket kell tervezni rövidebb idő alatt, csodákra pedig még mindig nem képes az autóipar.

De nem csak a motor összetettebb: a négy- vagy ötfokozatú szinkronváltó már ciki, hatfokozatú kell, élettartamkenéssel (a kenőanyaggyártók sem tudnak csodát tenni, az olaj elhasználódik), de inkább kétkuplungos váltó hét fokozattal, kormány mögötti kapcsolófülekkel, mer' a Forma-1-ben is az van és az menő. Mondanom sem kell, hogy a kétkuplungos váltók egy egész picit összetettebbek a hagyományos társaiknál. De kell még menetstabilizáló, blokkolásgátló, vészfékasszisztens, 18 légzsák, állítható csillapítású felfüggesztés, éjjellátó, kanyarba bevilágító xenonfényszóró, elektromosan állítható és fűthető ülés, légkondi, 62 hangszóró hifi - mert a luxus az jár, autóvezetés közben is. Csak éppen a milliónyi elektronikus ketyere mind-mind magában hordozza a hibalehetőséget, beázhat a kerék szögsebesség-érzékelője, megbolondulhat az esőérzékelő és így tovább. A vége meg az, hogy "szar ez az autó, ilyet se veszek többet". Pedig egyébként nem rossz, el tud jutni A-ból B-be gyorsan és megbízhatóan, csak közben a kávéfőzéssel és heremasszírozással akadnak gondjai.

De ez nem minden: az autó minősége sokszor nem az autógyárak kezében van. Rengeteg részegységet, sokszor egész rendszereket készítenek a beszállítók. A kétkuplungos váltókat például pár cé gyártja csak, a cifra, integrált, hárombetűs vackokkal megspékelt fedélzeti elektronikát is készen veszik, a fék is jön valahonnan... Aztán ha a beszállító nincs formában, rossz szériát gyártanak. És nem lehet minden beszállító minden egyes termékét egyesével ellenőrizni. De ha hiba van, az a végtermékben, az autóban jelenik meg, a sofőr nem a Delhpit fogja szidni, hogy rossz motorvezérlőt készített, hanem a gyárat, aki beszerelte az autóba.

Szóval nem biztos, hogy mindenről a "tervezett avultatás" tehet. De hogy a kérdésre is válaszoljak: a drága autók sem kivételek a jelenlegi trend alól. Ugyanúgy rövid fejlesztési idővel készülnek, túlbonyolítottak és beszállítóktól érkezik az alkatrészek nagy hányada. A luxusautók esetén a minőségellenőrzés jobb szokott lenni, de csodákra nem képesek: egy 10-15 éves, akkoriban csúcsnak számító luxusbatárban van, hogy a cifra elektronikus ketyerék fele sem működik, mert lényegében kísérleti stádiumú rendszereket szereltek be, amikkel nem volt hosszú távú tapasztalat, hogy mitől hajlamosak elromlani. De ugye kellett mindenféle parasztvakítás az autóba, hogy legyen oka annak, miért kerül olyan sokba.

A másik drága kategóriában, a sportkocsik között meg érdekesebb a helyzet. A közúti használatra szánt, "csajozós" sportkocsik közt eléggé gyakoriak a meghibásodások. Nehéz ugyanis összehozni a már-már versenypályára való menetteljesítményeket az alcantara kárpittal, az elektromos üléssel, a hifivel és a légkondival. Folyamatosan kompromisszumokat kell kötni ahhoz, hogy az autóval lehessen letekert ablakkal, MC Anyámkínját hallgatva (inkább bömböltetve), napszemüvegben 30-cal korzózni a tengerparti sétányon és utána el lehessen vinni az ott felszedett bögyös szőkét a hegyi utakon egy borzalmasan gyors körre. Aztán ebből lesznek a kigyulladó Ferrarik (a száguldozás után vörösen izzó féktárcsa igényelné a visszahűtést, de az újgazdag playboy amint beér a városba, csak krúzolni hajlandó, a hő meg megy, ahová megy), a megbolonduló futóműszabályzó rendszerek (mert ugye csajozáskor rugózzon finoman, hogy a szilikoncica 500-as mellei le ne szakadjanak, de ha az ótóbánon meg kell mutatni, ki a király, akkor ne himbálózzon az autó, legyen feszes a csillapítás) és a megmagyarázhatatlan módon megnyekkenő motorok (mert lehetetlen olyan hűtő- és kenőrendszert készíteni, ami a városi araszolásban és a versenypályán, 1 g körüli keresztgyorsulásnál is tökéletes). Aztán lehet hőbörögni, hogy tervezett avultatás van.

A sportkocsiknak viszont van egy érdekes válfaja, ehhez tartozik az általad linkelt Porsche 911 GT3RS is. Ezek homologizációs célra épült járgányok, amik csak azért használhatóak közúton, hogy ne kelljen őket trélerezni, ha pályanapra megy a tulajdonos. Csajozni nem is lehet velük, mert kőkemény a futómű, jelképes a zajcsillapítás, klíma meg általában nincs. Ja, és a bukócső miatt a hátsó ülés sem használható, tehát a felszedett pipi csak olyan dolgokra képes, amit a vezetőülésbe hajolva lehet végezni, de a kemény rugózás miatt nagy a harapásveszély. Az ilyen autók élettartama sem valami hosszú, kilométerben mérve viszonylag keveset bírnak. A "zőccséges" Mercik több százezer kilométeres futásteljesítményét meg sem közelítik, de nem lehetne mondani, hogy hamar tönkremennének: azt a pár tízezer, esetleg százezer kilométert, ami az új állapot és az első alapos felújítás között eltelik, versenypályán, rettenetes gyilkolászás közepette teljesítik. Tehát az ilyen, kevés kompromisszummal épült autók egész jól viselik a rájuk váró megpróbáltatásokat.

Kifejezetten az elavulás nem csak egy tárgy/használati cikk használhatóságának időtartalmára megy,hanem arra is kifejti hatását ,hogy az elromlott tárgyat csakis szakszerviz tudja megjavítani ,ezzel beszedve a pénzt!

Magyarán pl.: ha elromlik valami az új autóban neked (legyen az egy csekély dolog) ,akkor szervizbe kell vigyed,ahol több tízezrekért javítanak meg valami olyat amit te otthon 10-20perc alatt el tudnál végezni...

Pl. ha egy 25-30éves autóban elromlik valami,előveszed a kis krova készletet/csavarhúzó készletet... szerszámaidat és megbütykölöd... ha egy új autó elromlik (azt se tudod mi a baja,csak ki villan a CHECK) akkor nem tudod javítani otthoni szerszámokkal,mert eleve kell hibakód olvasó meg mindenféle elektronikai kütyü...

Szóval a tervezett elavulás valamilyen kis százalékban az új autókban is benne van!