A forgatónyomaték számít autóknál, vagy a lóerő?

nemtudom mire gondolsz, lehet nyomatékcsúcs, ha ott a teljesítmény összességében kisebb, akkor mind1... de ha nem a teljesítmény számít, akkor mégis egy turbódízel autó, miért ugyanúgy kihúzatva gyorsul jobban, nem pedig 1500-tól 2500-ig húzatva, majd ott elváltva?

A modern turbódízelek ebben a tartománban a max nyomatékot tudják, 1500-as fordulaton is már a 90%-ot, tehát akkor egy ilyen kocsival ugy produkálnád a gyorsulást, és ez mégsem igaz... ugyanúgy ki kell huzatni 4000-ig, 4500-ig a maximális gyoprsítás érdekében...

meg még annyi, hogy akkor ahogy már említettem, a 2 literes turbódízel motorrak szerelt autók jobban kellene gyorsuljanak, mint az ugyanekkora benzinmotorral szerelt változataik...

mégis, egy 320i, és egy 320d 0-100-ra ugyannannyi alatt gyorsul (mind2 150 lóerő)

ugyanez igaz 2.0 tdi passatra pl., és 2 literes benzinesre...

pedig egy 2 literes turbódízel kb 350 NM, egy benzines meg maximum 200, több mint másfélszer nyomatékosabba dízel, és mégis... az más kérdés, hogy nyomatékrugalmasság, és előzéskor nem kell visszaváltani, mivel a dízel alacsony fordulati nagy nyomatéka kompenzálja a kis fordulatszámot, így a szorzat, tehát a teljesítmény nem üt el annyira a magas fordulatszámon leadott tól, még egy benzines esetében igen

na mind1 ennél többet nemtudok a témához tenni szerintem, döntsétek el... :D

Nem az adatokkal vitatkozok csak egy kicsit erdekelne a dolog: A legnagyobb vonoero egy jarmu eseteben a nyomatekcsucson all rendelkezesre. A vonoero produkalja a gyorsulast, ezert nem ertem miert nincs megsem osszhangban.

Ha terhelsz egy motort teljesitmeny csucson akkor a fordulat esni fog amig el nem ered a nyomatekcsucsot, ott ha maga a vonoero az atteteleken keresztul is nagyobb mint amivel terheled akkor arrol a pontrol nem fogsz elmozdulni a fordulatszam, mig teljesitmenycsucson ez valahogy nem mukodik hiszen a nyomatekgorbe mar a beka segge alatt van igy a legkisebb terhelesre is esik a fordulat.

értem amit mondasz, de talán ott van a kutya elásva, hogy maga vonóerő, ami a keréken jelentkezik, vagy ha úgy tetszik a keréken mért nyomaték az már teljesen más érték. Tehát pl. a dízel mondjuk hiába nagy nyomatékkal bír alacsonyabb fordulaton, de ahhoz, hogy ezt "gyors mozgássá tud alakitani", ergo hogy megfelelő gyorsításra használd tudd, gyorsító áttétel kell, akkor viszont a keréken mért nyomaték már jóval kisebb az áttételezés miatt

ugyanígy mondjuk egy nagyfordulatú benzinesnél fordítva: ugyan kisebb erővel tekeri a főtengelyt pillanatnyilag, de mivel maga a gyorsítás is egy "elemi" folyamat, az idő folyamatos, tehát önmagában véve egy adott pillanatban (végtelen kis időtartamon) vizsgált nyomaték érték nem mond semmit...

tehát az adott benzines motor kisebb erővel, de nagy fordulatontekeri a főtengelyt, ezt ha leáttételezed, kapsz egy nagyobb nyomatékot, nagyobb vonóerőt....

Most képzeld el mondjuk, hogy egy kis nyomatékú 600 ccm-es gyorsasági motor 15 ezres fordulaton pörög 100 lóerőt ad le közben, igaz csak 60-70 NM-ert. De ezt úgy leáttételezed, hogy ezen a 15 ezres fordulaton csak 10 km/h-van halad a jármű, gondolom érzed, hogy attól még a keréken iszonyat vonóer jelentkezik (nyomaték). Persze ez csak egy szélsőséges példa volt

Igen Jd-nel :) I= Infinitely

Aztan Aludtam ra egyet es megtalaltam hol a hiba: Has a motor teljes fordulatszamrol van visszafolytva nyomatekcsucs kozelebe akkor igaz amit irtam, vagyis ha padlogazt nyomnank az autoba es a valto a kuplung osszezarasakor annyira terhelne a motort hogy annak fordulata visszaessen nyomatekcsucsra, es ott is tartana mikozbe varialja a sebesseget akkor egyrtelmuen a nyomatekosabb nyerne(itt jon be amit irtam a valtorol mint feltetelrol). Hogy miert az mar megvan, csak az volt a kerdes a valo eletben miert nem igy mukodik, hat azert mert ezt senki fia nem tudja egy hagyomanyos valtoval megcsinalni, es igy marad a perdulet, es pont itt mutatkozik meg hogy megis mennyire szamit a nyomatek, hiszen fele akkora a perduleted a Diesel eseten es ketszer akkorra a nyomatekod megis ugyan az a gyorsulas. Minden a helyere kerult. Koszi a segitseget.

Egy egyszerű példa:

vegyünk két képzeletbeli autót, pl. egy benzinest és egy dízelt, amiknek ugyanakkora a légellenállása, és ugyanakkora a tömegük

- a dízel n1=2400-as fordulaton adja le M1=300 Nm-es max nyomatékát. n1 = 2400/perc = 40/s

- a benzines n2=4800-as fordulaton adja le maximális M2=200 Nm-es nyomatékát. n2 = 4800/perc = 80/s

P = M * [omega], tehát

ekkor a dízelmotor teljesítménye főtengelyen:

P1 = 2 * pí * n1 * 300 = 75360 W = 102,5 LE

benzinmotor teljesítménye pedig főtengelyen:

P2 = 2* pí * n2 * 200 = 100480 W = 136.6 LE

Nézzük tehát az urban legend szerint, az a kocsi gyorsul jobban, amelyik nyomatékosabb, illetve a nyomatékcsúcsról gyorsul legjobban az autó...

Legyen az autókon 16"-os kerék 205/45-ös gumival ez kb 50 cm-es teljes kerékátmérő. Nézzük meg, hogy 108 km/h-nál

melyik autónak nagyobb a nyomatéka, illetve erről a sebességről melyik gyorsul jobban. Tegyük fel,

hogy a benzines kocsi 4800-as fordulaton 3.-ban pont 108-al megy, és a dízel pedig 4. fokozatban 2400-as fordulaton szintén 108-al halad. (azért 108, hogy kerek számok legyenek)

a kerék tehát D = 0.5 m átmérőjű, ha a kocsi 108 km/h-val megy, akkor a kerék kerületi sebessége is Vk = 108 km/h,

ami egyenlő 30m/s. A kerék szögsebessége:

[omega] = Vk / (D/2) = 120 radián/s

[omega] = 2 * pí * Nk, tehát a kerék fordulatszáma nk = 19.1/s, tehát legyen durván 20 fordulat másodpercenként hogy kerek számok legyenek...

Tehát:

- a dízel autó kerékre leadott nyomatéka:

M1 * n1 = Mk1 * nk összefüggésből --> Mk1 = (M1 * n1)/nk = (300 * 40)/20 = 600 Nm

- a benzines autó kerékre leadott nyomatéka: M2 * n2 = Mk2 * nk --> Mk2 = (M2 * n2)/ nk = (200 * 80)/20 = 800 Nm

(hajtási veszteségektől eltekintünk)

Tehát miközben a benzinmotor kisebb nyomatékot ad le a főtengelyen, ugyanez alatt nagyobbat ad le keréken a nagyobb lassítóáttétel miatt, és ugyanakkora kerékfordulatszámot produkál mint a dízel...

Másképpen egy nagyobb fordulatú motornak (pl. egy benzinesnek a dízelhez képest) hiába kisebb a nyomatéka, azt a kisebb nyomatékot jóval magasabb fordulaton tudja, ezért "jobban le lehet áttételezni", ami miatt a keréken

jelentkező nyomatéka már nagyobb lesz.

Ezért tehát ez a "nyomatékcsúcsról gyorsul legjobban az autó" állítás csak úgy igaz, ha a nyomatékon a keréken mért nyomatékot értjük, ami pedig a teljesítménytől függ, vagyis minden autó azon a fordulaton adja le kerékre a legnagyobb nyomatékát egy adott váltófokozaton belül, amely fordulaton legnagyobb a teljesítménye