A motorokon miért úgy van a sebesség, hogy lefelé egyes, aztán a többi fent van?

Azért, mert lámpánál induláskor ez így kényelmes. Üresben ketyeg a motor, nézed a pirosat, sárgánál meg felteszed a lábadat, taposol egyet lefelé, megvan az egyes és mehetsz is. Kényelmesebb, mint megemelni a kart. Menet közben pedig ezzel a megoldással sokkal kisebb az esély, hogy "lyukat" váltasz: az összes fokozat ott van egymás alatt, szépen, sorban vissza tudsz kapcsolgatni 1-esig. Szinte biztos, hogy 2-esből nem üresbe fogsz visszakapcsolni, álló helyzetben meg van időd megkeresni az üreset. Ha az üres alul lenne, akkor ha elszámolod magadat, egyesben kigyorsítás helyett lehet, hogy üresben bömböltetnéd a motort.

De nem általános ez a "lefelé egyes, a többi meg fel" elrendezés. A Jawa Mustangok kapcsolási sémája fordított volt (felfelé 1, lefelé 2-3), sportmotorokon is van, hogy megfordítják a váltókart és akkor fordul a fokozatkiosztás is és az 1959 utáni egyhengeres Pannóniákon is alul volt az üres. Ott erre azért volt szükség, mert a váltó műszakilag eléggé gyenge, nehezen kapcsolható, bizonytalan volt és könnyebb volt így megtalálni az ürest, mint két fokozat közé "beszúrni" a kart.

Ez nem csak a Simsonon van így: a legtöbb motor fokozatrögzítő (arretáló) berendezése olyan, hogy ha eléggé ügyes vagy - és eléggé kopott -, akkor két fokozat közé is tudsz váltani, olyankor meg szegény váltó azt se tudja, mit kapcsoljon össze, jó esetben üresen fut (rossz esetben meg kerregnek a helytelenül bekapcsolt fokozatok reteszelői).

Viszont "rendes" üres csak egy helyen szokott lenni, ezt az arretáló rögzíti, tehát ha odakapcsolsz, nem fog nyomaték vagy remegés hatására kiugrani üresből a váltó.