14 évesen vezetni tanulni?

Nem tudom miért ne taníthatná őt a nagybátyja.Engem apám már egészen kiskoromtól kezdve tanított.Már 6 évesen ölében kormányoztam a 3,5 tonnás Iveco teherautót.Igaz ez mind a Balatonnál,egy teljesen lakatlan fennsíkon,ahol nem lehet semmi baj.Majd 12-13 évesen ugyanott már elkezdtek tanítani egyedül vezetni(én ülök a volánnál),anyum,vagy apum mellettem ült.

Most vagyok 18,de még mindig nem tudom azt mondani,hogy na,én tudok vezetni.Nem tudok.

Akkor ha ennyi előgyakorlattal se érzem magam úgy,hogy na én most elmegyek jogsit tenni,majd forgalomba vezetni,akkor mi lenne ha 0 tapasztalattal mennék jogsit rakni?

Amúgy soha az életbe nem fordult meg olyan a fejembe hogy elkössem a kocsit.És nem azért mert féltem,vagy tartottam a rendőrtől,hanem azért mert különbséget tudtam tenni 14 évesen is a GTA és a valódi élet között.

Szerintem soha nem baj az,ha felügyelet mellet tanul valaki vezetni,akinek nincs jogosítványa.Jelen esetben egy 14 éves.Természetes mindezt lakott területen kívül,forgalom mentes földutakon.

Aki pedig olyan, hogy elkösse a családi autót,az megteszi anélkül is hogy elötte vezetett-e.

Amúgy én egészen kis korom óta érdeklődtem a vezetés iránt.

Volt egy kis pedálos traktorom,amihez volt utánfutó,így már ott elsajátítottam a póttal tolatás csodáját.Utána a fűnyíró traktort vezettem 8-9 éves korom óta a balatoni nyaralónkon(igaz eleinte apum unszolására,mert ő lusta volt vágni a füvet,unt rajta ülni).Ekkor még csak szabad területen vágtam a füvet,majd olyan 10-11 éves koromba én vághattam a fák között is.Ezzel a fűnyíró traktorral tanultam meg rendesen pótkocsival tolatni,ismertem meg a belső égésű motor működését,a váltó kezelését,a precíz előre-hátra mozgást és minden olyat,ami megalapozta azt,hogy érdeklődjek az autók iránt.

Nekem így jó volt,mert fokozatosan tanultam,a kicsitől az egyre nagyobb járművekig.

Engem is tanítottak 14 körül vezetni.

Egyszer el is vittem apám ladáját.

Na az volt egy jó este, csak úgy dőltek a csajok. De szerencsére senki nem tudta meg.

Később is volt, hogy elvittem a kocsit, nem volt baj belőle, de elég nagy lehetett volna.

Fiam 16éves, kb 1 éve már nagyon benne volt a témában, sokat autóztunk együtt, mondta, hogy szeretné vezetni a kocsit. A KRESZ-t már nagyjából ismeri, tudja mit, hol, merre. Néha-néha elmegyünk valami elhagyatott területre, és ott vezetget, vagy a nyaralónkhoz vezető 10km-es úton ahol a madár se jár.

Ha autót nem is, de segédmotor kerékpárt (Moped)-et már vezethetsz, sőt arra 14 évesen a jogsit is letudod rakni.

Az (M) kategóriás jogsi 50cm3-ig szól. Addig már nagyon jó motorokat lehet kapni. ( nem a robogó, de az se rossz)

Először 4-5 évesen "vezettem" apu Fordját (az ölében ültem és kormányoztam), azóta szinte folyamatosan szoktunk kicsit gyakorolni.:) Először 11 évesen vezethettem teljesen egyedül egy totál kihalt földúton, apu az anyósülésről asszisztált. Az azért egy nagyon jó emlék :). Ismerem a KRESZ-t, és minden táblát. Nyáron volt még egy rohadt jó emlékem, amit soha nem fogok elfelejteni: Van egy nyaralónk a Balaton mellett, egy kis földútról lehet megközelíteni az összes, egymás mellett levő telket. Nagyon sok szomszédot ismerünk, de egy családdal nagyon jóban vagyunk, csak ők kicsit lejjebb laknak, mint mi (nagyon hosszú ez a teleksor!), szóval kocsival, vagy biciklivel szoktak átjönni. Minden este sütögettünk hol nálunk-hol nálunk. Na mindegy, a lényeg: Van egy gyönyörű velem egykorú, 14 éves lányuk, Anna, akivel több éve nagyon jó barátok vagyunk, de most nyáron kicsit komolyabbra fordult a helyzet, gondolom értitek.:) Az összes napot együtt töltöttük Annával, persze azért apu folyamatosan elvitt egy kicsit vezetni, mivel sok a kihalt földút és ugye ki kell használni az alkalmat, mert itthon, Pesten ezt nem nagyon lehet eljátszani. És persze azért a nőkkel kapcsolatban is kaptam pár tanácsot.:P. Na, egy nap ugyanúgy elmentünk kicsit gyakorolni és mászkálni apuval, amíg anyu otthon sütögetett vacsira. Olyan 6 fele hazaértünk. Elmondom még a történet előtt a lényeget: Aznapra sikerült megbeszélni, hogy Anna átjöjjön hozzánk, és ott is aludjon (ne gondoljatok semmi rosszra, de azért elvoltunk az éjszaka!:D)

Beálltunk a kertbe, egy 3-4 méter széles kis helyre. És apu akkor felajánlotta, ha arról a kis területről sikerül "keresztben" kiállnom (szóval nem csak egyszerűen kitolatok onnan, hanem rendesen megfordítom ott az autót, és orral előre állok ki akkor elmehetek Anna elé kocsival.:D Ja, azt is mondta, hogy nem érdekli ha esetleg a manőver közben megkarcolom az autót, de ha sikerül, akkor nagyot növök a szemében. És hát sikerült!!:D Anna 9-re jött volna, de mondtam neki valami hülye indokot kitalálva, hogy csak akkor induljon el, ha hívom. Eredetileg apu azért ott ült volna az anyósülésen, de némi győzködés árán teljesen egyedül elengedett!:) (Jó, persze arra az oda 1 és vissza 1 kilóméterre egy totál kihalt, telkekhez vezető földútról beszélünk!) És azért elég nagy sikert arattam a fekete 7-es BMW-vel (E38) Nem kicsit meglepődött, akkor azért jól esett az elismerő és meglepődött pillantás.:) Ez nem is azért volt jó emlék, hogy milyen menőcsávó voltam a barátnőm szemében, hanem, hogy apukám ennyire megbízott bennem.

Tudom, hosszú és nem túl érdekes történet, de azért jól esett leírni.

Üdv!