Miért kúsznak az automata váltós autók, pl. pirosnál, ha megállsz és nem adsz gázt, folyamatosan fékezni kell, hogy ne induljon el, ezt több 10 éve miért nem sikerült a gyártóknak megoldaniuk?

#31

Ha közlekedek, nem is játszok. Ha játszok, akkor meg keresztben megyek! Tudod, mikor rárúgsz a kupp… Hagyjuk is! Úgyse lehet úgy elmagyarázni, hogy értsd.

Ne üljetek már fel a hülye trollnak.

Csak veszekedni akar, nem válaszokat kapni!

Rengeteg kérdés és probléma merült fel. Az első rögtön egy műszaki jellegű: miért hasonlítják össze egyes válaszadók a kézi váltót az automatával? Hiszen ennyi erővel akár a mérőszalagot is előhozhatnák példaként, annyira más a két váltó.

Nos, ez nem egészen így van. Az egykuplungos robotizált automaták nagyon is hasonlítanak a kézi váltókra, csak több rajtuk az elektromos, hidraulikus vagy épp elektrohidraulikus aktuátor. De ugyanúgy egytárcsás száraz tengelykapcsolót működtetnek és két- vagy háromtengelyes, szinkronkapcsolóval támogatott váltóban váltogatják a ferdefogazású kerékpárokkal megvalósított fokozatokat. Úgyhogy nem ödrögtől való összevetni őket és itt ki is jön egy probléma.

Ahogy a kérdező és az egyik válaszoló is említette, súlyos biztonsági problémának tekinthető automata váltók esetén az, hogy az autó gázadás nélkül képes elindulni és lassan haladni. A kedves sofőr rálép a fékre, D-t választ a karral, forgókapcsolóval vagy nyomógombbal, lelép róla, azt' az a hülye ótó meg megyen. Hát ez hihetetlen. Viszont a helyzet megfelel annak, ha a kéziváltót a kedves sofőr 1. fokozatba teszi, majd ugyanúgy nem csinál semmit, elengedi a kormányt, lelép a pedálokról, azt' történjen, amit az autó akar. Legalább egy rántás erejéig előrefelé mozdul a jármű, de ha lassan engedi fel a kuplungot, nem fullad le, úgyhogy alacsony tempóval haladni is képes. Ez is borzasztó, nem? Nem ad gázt a sofőr, mégis megy a jármű, biztonsági szempontból kifogásolható.

Vagy nem. A vezető a haladási szándékát nem csak a gázpedál taposásával fejezheti ki, hanem a váltó kapcsolgatásával is. Kézi váltó esetén közvetlenül választja ki a fokozatot, automatánál az előválasztóval csak a haladási irányt adja meg. Ha N-ben van az előválasztó, az azt jelenti, hogy semerre sem szeretne menni. D esetén előrefelé, R-nél hátrafelé tervezi folytatni az útját. Vagyis akár szeleptömb, akár számítógéppel múködtetett munkahengerek végzik a tengelykapcsoló és sebességváltó üzemeltetését, nem lehet hibaként felróni azt, hogy D fokozatban úgy gondolják, előrefelé fog haladni az autó, mert ez a sofőr szándéka. Van N és P fokozat, ha sehová sem szeretne menni, használja azokat.

Persze ettől még jogos lehet a kérdés: miért kell alapjáraton is kúsznia az autónak, miért nem lehet megoldani úgy, hogy csak gázadásra induljon el? Nos, ez a tengelykapcsoló működéséből adódik. Valamikor régen, a hidrodinamikus tengelykapcsolók korában a "citrom" (így hívták az egységet) méretezése döntötte el, milyen karakterisztikával viszi át a nyomatékot. Lehetett volna úgy méretezni őket, hogy alapjáraton még véletlenül se vigyenek át annyi nyomatékot, amitől bármilyen helyzetben elindul az autó, de annak nem sok haszna lett volna. A kedves vevő ugyanis azt várta el, hogy bármilyen helyzetről van szó, gázadásra elinduljon az ő gépjárműve és legyen rajta motorfék is. Márpedig ez a tengelykapcsoló karakterisztikájától függ.

Ha alapjáraton nem visz át annyi nyomatékot, hogy 1. fokozatban elinduljon a jármű, akkor gázadásra először fel kell pörögnie a motornak addig, amíg elkezd "összezárni" a citrom, majd onnantól lehet gyorsítani. Ez nem nagyon feltűnő, ha álló helyzetből gyorsít az ember, hiszen az automaták egyébként is hajlamosan felbőgetni a motort, majd látszólag végtelen csúsztatással elindulni. Viszont gyakran akad olyan közlekedési helyzet, hogy magasabb fokozatban alapjárat közelében ketyeg a motor és onnan kellene gázadásra megindulni. Mondjuk mikor egy főúton sikerül beszorulni a 60-nal vánszorgó teherautó mögé és végre elfogynak a szembejövők, kiteszi a sofőr az indexet balra, kihúzza a kormányt, gázra lép...

Na, ilyenkor jön jól az, hogy a tengelykapcsoló karakterisztikája olyan, hogy már alapjáraton is visz át valamennyi nyomatékot. Ekkor ugyanis a gázra lépve azonnal történik valami, még ha nem is tépi le az utasok fejét a gyorsulás. Viszont a fordulatot emelve egyre jobban zár a citrom, gyorsul az autó - és még szó sem volt a kick-down kapcsolóról. Viszont ha alapjáraton még nincs olyan mértékű nyomaték, ami megmozdítaná az autót, akkor egy ilyen helyzet nagyon kellemetlenné tud válni, üveghangon bömbölő motorral és kínosan lassan reagáló váltóval.

A hagyományos, hidrodinamikus automata váltókat ugyanis úgy hangolták, hogy alapjáraton annyira zárjon a citrom, mintha a szárazkuplungot fogásponton tartaná a vezető. Így jól használhatóvá vált az autó. Ha ezt elhangolják úgy, hogy csak mondjuk alapjárat fölött 200 fordulattal érje el ezt a zárást a tengelykapcsoló, abból gond lesz.

A tengelykapcsoló ugyanis nem csak a gyorsítást szabályozza, hanem a motorféket is. Sokan azt hiszik, hogy automata váltónál nincs motorfék, pedig van és amíg a tengelykapcsoló zár, működik is. Itt szintén fontos az, hogy ha lehet, alapjáratig elérhető legyen ez a lassítóerő. A gázt felengedve ún. kényszerüresjáratba kerül a motor: a pedál pozíciója alapjárati fordulatszámot diktálna a fojtószelepen vagy adagolón keresztül, de a kerekek pörgetik a motort, magasabb fordulaton dolgozik. Amíg megvan az összeköttetés a motor és a kerekek között, a motor kiszámíthatóan fékez. A legjobb az, ha ez teljesen alapjáratig megvan, mert akkor a sofőrt nem éri meglepetés. Ha úgy méretezik a citromot, hogy alapjáraton teljesen kinyisson, az autó fékezetlenül gurul alapjáraton pörgő motorral. Ez lejtőn lefelé nem ideális.

Úgyhogy annak idején úgy találták ki, hogy a citrom alapjáraton éppen zárjon, ezzel jól használhatóvá tették a motort a teljes fordulatszám-tartományban, a sofőr pedig megszokta, hogy az irány kiválasztása után magától megyen a zótó. Mikor megjelentek a robotizált váltók, meg is maradt ez a beállítás azért, mert a vevők ehhez szoktak hozzá: az automata alapjáraton kúszik. Persze, most már lehetne olyan törvényi szabályozás, amit valaki említett, hogy gázadás nélkül ne induljon el az autó, az ehhez szükséges nagyon finom kuplungkezelést (fogáspontig gyors, majd lassabb zárás) tudnák is produkálni a szoftverek, de mivel ott van az opció az N vagy P állásra az előválasztón, okafogyott az egész. Van olyan üzemmódja az automata váltónak, amiben gázadás nélkül nem indul el, a vezetőülésből lehet kapcsolni, úgyhogy megfelel a jogszabályi követelményeknek.