Az újabb dízelek kultúráltabban járnak mint a korábbiak?

10 évvel ezelőtt, azaz egy 2014-es dízel sem kerepelt, se nem rázta a kasznit. Ha csak nem műszaki hibás, a tulaj meg szamócázik bele.

Nhány dízel volt, ami hangosabb volt az átlagnál, pl a VW PD elemes dízelje ism a leghalkabbak voltak. Vagy a Fordnak volt egy 1.8-as dízele, ami gázadáskor szó szerint recsegett. De általában a legtöbb modern CR-dízelre, kerrőstömegűvel, már a 2000-es években sem volt ez jellemző.

Nekünk korábbi, most már nyugdíjba küldött családi autónk egy 2005-ös évjáratú Diesel. Common-rail befecskendező + kettőstömegű lendkerék van már ebben a modellben. Semennyire nem rázza a karosszériát és eléggé csendes, főleg ha hosszabb úton alaposan be van melegedve.

Volt egy út, amikor jött velünk egy ismerős, aki teherautót is vezetett, tehát gyakorlati tapasztalata volt Diesel-járművekkel. Ő több száz kilométer után jött rá, hogy ez Diesel. A hangján és a járásán annyira nem tűnik fel. Persze, ha ő vezetett volna, a jó nyomatékából hamarabb észrevehető lenne.

Ilyen velem is volt! Ismerősöm, kollégám, akit évek óta vittem már milliószor az autómmal, meglepődött, hogy nekem dízel autóm van, mert meg volt róla gyűződve, hogy ez benzines. Csak mert nincs a hátulján vamami D betűt tartalamző felirat. Az utastérből ha alapjáraton jár a motor és nem nézem a forulatszámmérőt, akkor nagyon kell figyelni, hogy meg lehessen állapítani, hogy jár. Kívülről, a motor mellett állva már más persze. De a "kaszniszétrázó kerepelés" erős túlzás. Az valóban a régebbi PD-s VW dízelek jellegzetessége volt.

Az előző autóm szintén nekem is 2005-ös volt. Nem PD, nem hagyományos adagolós, hanem CR. Már ekkoriban is ritka volt hogy kettőstömegű nélküli dízelt kapj újonnan.

A kettőstömegűtől való rettegés hálsa istennek kezd kimenni a divatból. Alapból nincs vele baj, hiszen 200-250e km-t simán elmegy. Egy átlag felhasználó 10-15 év alatt megy ennyit. 15 évente pár ázezret rákölteni, hogy újabb 15 évig gond lékül elmenjen, szerintem nem olyan vérlázító dolog. Amiért mumusként kezdett terjedni a köztudatban az a következő: Jóska megvette a dízelét újonnan, vagy legfeljebb pár évesen kevés km-rel, újszerű állapotban, hazsnálta boldogan. Aztán okos akart lenni és mikor közelítette a km-számláló a 200.000-es értéket, inkább eladta az autót, nehogy költeni kelljen rá. Rásózta Pistára. Pista nagyon boldog volt, azt számolgatta, hogy Jóska mennyit bukott az árán mikor kihozta a szalon kapuján, hiszen az újkori értékének a töredékéért jutott egy f@szányos dízelhez. 200.000 km meg szerinte semmi, nem azt kell nézni, ez még "bejáratós" egy dízelnél, hiszen állapotot veszünk. Pistának, se a szerelőjének nem volt röntgen szeme, nem látott bele a motorva, a vétel pillanatában nem volt semmi jele, a kettőstömegű elhasználódásának. Nagyon büszke volt magára, hogy megkötötte az évszázad bizniszét. Aztán borult a bili: fél-egy év használat után kiderült, hogy kettőstömegűt kell cserélni. Ha már a váltó le van véve, akkor kuplungot is. Meg már a váltóban is legyen friss olaj, stb. A sallangokkal együtt otthagyja a szevizben az autő értékének jó harmadát. Pista ekkor eszi a kefét, hogy milyen peches, hogy így járt ezzel a kocsival. Jó, megcsináltatja, nem tud mit tenni, aztán megy a pisacra. Őt még egyszer nem "húzzák le" ezzel. Meg különben is, már amúgy is kezdte megunni ezt az autót. Eladja a fenébe. A pénzből veszi a következő, hasonló használt dízelt, amivel ugyanígy jár. Ekkor már nagyon zabos és megállapítja, hogy az nem lehet véletlen, hogy kettőből kétszer így járt, biztosan nem az ő hibája, hanem minden dízel sz@r, az összes legfeljebb pár éven belül széthullik, állandóan szervizbe kell vnni őket és vagyonokat kell otthagyni rájuk. Erről meg van győződve, hiszen többedjére ezt tapasztalta. Hogy kicsit enyhítse a bosszúsgát, jól ki is írja ezt magából, a létező összes netes fórumon, csoportban, még a gyakorin is. Ha valaki mást mer írni még jól le is pontozza, mert a sok "hülye" ír össze-vissza mindent, de ő már megtapasztalta. Meg van róla győződve, hogy csak régi szívó benzinest szabad venni, mert annál eleve egy csomó hibalehetőség ki van zárva. Nem számít, hogy nyomatékszegény, gyenge, sokat fogyaszt, nincs CarPlay, csak kazettás magnó meg transzmitter, meg az ergonómi a konkréta nincs, meg itt-ott a korából adódóan rohad a küszöb, akkor is kizárólag ilyet szabad venni. Jóska meg nem is érti a dolgot, hogy Pista mi a fenéről beszél, hiszen ő a sokadik dízlet használja hibátlanul. Midig a legújabb, legkényelmesebb technikákat használja, élvezi minden előnyét, teleszórva minden kütyüvel és soha semmi baja nem volt egyikkel sem. Az igazság nagyon nézőpont kérdése. Hát így terjednek a városi legendák...