Mennyire igaz az, amit a középkorúak mondanak, hogy jaj az ő idejükben milyen jók voltak az autók, ha baj volt vele, a parkolóban 1 csavarhúzóval megjavították és hasonlók?

Van benne igazság, de nem pontos. Nem olyan jók voltak, hanem olyan egyszerűek.

De a mondat másik fele tényleg igaz volt.

Viszont "olyan jók" semmiképp sem voltak.

Ha csak abból indulunk ki, hogy egy régi keleti típusú személyautó 100e km alatt nagyjából ki is nyúvadt. Most meg van nekem egy Toyotám 231e km-rel és gyakorlatilag teljesen jó állapotban van. Lehet, hogy még ugyanennyit el fog menni úgy, hogy a rozsda nem eszi meg, a motor nem megy tönkre, netán más fődarabok is eredetiek lesznek.

Nos, gyerekkoromban Daciánk volt. A teljes szerszámos készlet alapfelszerelésnek számított és rendszeresen kellett az út szélén bütykölni. Gyakorlatilag már egy 100 kmes út is külön élmény volt vele.

Később a családban volt régi swift. Megbízhatóság terén vitte a prímet, de hihetetlen fapados volt.

A mai autokat azert muszaj szerelohoz vinni, mert sokkal bonyolultabbak, mert nagyobb "tudasuk" van, legtobbjuk magasan funcionalo szamitastechnikaval rendelkezik. A 2000 utan gyartott autok mind rendelkeznek kisebb-nagyobb szamitogep-technikaval, amit nem lehet sufni-javitgatasokkal rendbehozni. Pl egy 76-os ladanak feleannyi visszajelzo vagy biztonsagi funkcioja sem volt, mint egy 2006-os suzuki swiftnek (ami szinten nem egy bonyolult auto, osszehasonlitva egy 2023-as Toyotaval pl.)

Es igen, a regi autokkal "elmeny" volt egy hosszabb utra elindulni, ha mar volt bennuk 100ezer km. Magyarorszagon ezert lett szokas a km-ora visszatekerese, mert a 100e km feletti autokat sokkal rosszabb aron lehetett eladni.

Attól függ. A többség akkor is hülye volt hozzá, az apja javította, nem ő. De én is egy '96-os japánt vezettem először, és igen, abban még nem volt fedélzeti komputer, csak annyi kábel, amennyit amúgy mérnökként értettem, hozzá tudtál nyúlni. Már ha volt szerszámod, esetleg aknád. A többségnek nincs meg a felszereltsége.

Nekem a motorom olyan, hogy van hozzá szerszámkészlet, és szinte mindent meg lehet rajta csinálni. De nem teszem, mert fékhez pl. elvből nem nyúlok, inkább szerelő rontsa el, ne magamat öljem meg. Illetve volt már, hogy a gyári szerszámkészlet kevés volt, apukám műhelye meg messze volt.

Nagyon embere válogatja.

Még gimiben volt egy évfolyamtársam, aki Simsont kapott kézikönyvvel, hamarabb szedte szét és rakta össze, minthogy ráült volna 14 évesen. 17 évesen járta a MÉH telepet és épített magának egy sajátot, aztán tesztelgette, melyik faluig viszi el. Azóta járműmérnök. Ő ilyen volt, ez volt az élete. De a legtöbb felhasználó nem ilyen. Aki azt mondja, hogy bezzeg a Ladát még meg tudta szerelni, az sem volt akkora májer, max. ismert egy embert, aki megszerelte gyorsan a Ladáját.

Tegyük hozzá, amelyik autót bárki megszereli otthon, azt a maihoz képest nagyon is gyakran kellett szerelni. :D Nem sokan szerelgették, és aki képes volt rá, az is sokkal gyakrabban tette, mint szerette volna, mert szükség volt rá. Egy mai csúcs autót sokkal ritkábban kell szerelni, megbízhatóbb.

előttem leírtak mindent, amit tudni kell..

A nyolcvanas évek elején távol Európától dolgoztam. Japán buszt vezettem, megdöbbentett a modernsége, megbízhatósága. Nemegyszer napi ezer kilométert kellett megtenni, a mai napig nem értem, hogy bírta a japó cucc. Egy időben Nissan Patrolom is volt, szintén csodaautó volt(akkor, és nekem)

Aztán hazajöttem, visszaültem a faros Skodámba, és ment tovább az élet. Végre lehetett bütykölni.

Aztán itthon megjelent a Suzuki, azóta azzal járok. Dögunalom, nincs mit csinálni, pedig valamennyi Suzuki automata váltós volt..a mai napig hajtom a Suzukit, automatában verhetetlen.

A műhelyünket bezártuk, az új technikához nem értünk.

Tegyük hozzá, ez nagyon korszellemtől is függ. Nekem pl. tök alap, hogy amikor éppen ráérek, körbe kell járnom a járművet, hogy téli-nyári gumit magamnak cserélem, akkor már a motortérbe is benézek, hosszú út előtt "felkészítem" a járművet. Ez egy nyugat-európainak vagy amerikainak idegen gondolat, ők nem abban nőttek fel, hogy ez az ő dolguk lenne.

Nekünk meg tök alap, és ennek a "túlnosztalgiázása", hogy bezzeg régen. Pedig milyen jó lenne, ha nekem is olyan autóm lenne, amin az alkalmi defekten kívül soha semmit nem kell csinálnom, nem kell értenem hozzá, csak évi egyszer megnézi egy szerelő, megcsinálja, amit kell, én meg zsebből hozzávágom, amennyit kér. Akik arról hadoválnak, hogy bezzeg a régi autók, nekik egy nem kívánt hobbijuk volt folyton szerelni vagy szerelőt keresni, és persze, régen minden jobb volt, de amikor benne éltek, ők sem élvezték. Olyan ez, mint amikor mondják, hogy "bezzeg a sorkatonaság", de ha rákérdezel, egyik sem fogja azt mondani, hogy élvezte a sorkatonaságot.