Hány kilométer volt ami eddig megtettetek egyhuzamban?

Ilyesmi volt nekem is.

Te ismered a tested, hogy mennyi pihenésre van szükséged.

677🤷‍♂️

12,5 tonnás teherautóval...

Kb 1000 km: Pécs-Budapest-Mikolc-Debrecen-Szolnok-Kecskemét-Dunaföldvár-Pécs.

De munkám miatt (nem vagyok sofőr, csak olyan a munkám, hogy nem fixen egy irodában ülök) rendszeresen megtettem a Budapest-Kecskemét-Kunmadaras-Kékestető-Budapest útvonalat is. Ugyan ilyen kör volt a Budapest-Siófok-Farkasfa-Hegyhátsál-Budapest útvonal is. 8 éven keresztül minden héten ingáztam Pécs és Budapest között. Úgyhogy nálam az ilyen 400-500-600 km-ek szinte napi rutinnak számítottak abban az időben.

Egyhuzamban segédmotorral le a Horváth tengerig. Volt becenevem is "páncéls.gg" :)

Nem írok nagy számot, mert nem célom ezzel kitűnni. Bőven 1000km felett, autóval. WC-zni álltunk meg csak.

Zürichbe, Budapestről, kb egyhuzamban.

Valami 1200-1300km.

Végén még szakadó esőben fel kellett verni egy sátrat a sárban a kempingben. :)

Sok mindentől függ. Én régebben Hollandia - Magyarország és fordítva (1400-1450km kb) távot sokszor vezettem le egyedül.

1) Nem mindegy a saját állapotod. Volt hogy úgy indultam el, hogy előző este kicsit ittam is, nem feküdtem le időben, stresszes is voltam - ez egy szenvedős út volt, aludtam is kb 1000km után majdnem 6 órát a kocsiban egy benzinkúton, mert nem éreztem biztonságosnak a folytatást.

Minden más alkalommal kipihenten, egészségesen indultam el, akkor sosem kellett félbeszakítanom az utat hosszabb időre.

2) Nem mindegy az autó. Mentem először olyan kocsival is amiben nem volt tempomat sem, nem volt nagyon kényelmes sem (Ford Mondeo mk2). Azzal a végére akkor is nagyon kifáradtam minden tekintetben, ha az út sima volt. Aztán mentem nagyon sokat Rover 75-tel, abban már volt tempomat, jó hangrendszer, nagyon kényelmes volt és sokkal halkabb, ezerszer kellemesebb volt vele utazni.

De a legjobb eddig egy B8 Passattal volt, amiben volt adaptív tempomat és sávtartó stb - gyakorlatilag csak figyelni kellett, a gyorsítást-lassítást az autó intézte, nekem csak néha kellett a pedálokba belenyúlnom és a sávtartásban is segített finoman. Azzal mondhatni nem is fáradtam el az út végére jobban mint egy átlagos munkanap végére.

Persze a legfontosabb hogy te mennyire bírod a monotonitást, mennyire tudsz tartósan koncentrálni, mennyire természetes dolog neked hogy autót vezetsz.