Ma már miért nem gyártanak rejtett fényszórós autókat?

Ezeket a megoldásokat annak idején a kényszer szülte, de divattá váltak. Az Egyesült Államokban 1968-tól 1983-ig erősen korlátozták, milyen fényszórók lehetnek az autókon. Csak kör vagy később téglalap alakú sealed beam rendszerű (az izzó külön nem cserélhető, csak lámpatesttel együtt), fix méretű fényszórókat lehetett használni, nem lehetett őket besüllyeszteni a homlokfalba, nem lehetett plexi- vagy üvegbura előttük. Hogy ez miért probléma, arra álljon itt az alábbi kép:

[link]

A formatervezett, áramvonalas fényszóróknak ezzel lőttek. Az amerikai gyártóknak más megoldást kellett találniuk arra, hogy csökkentsék a fényszórók által okozott légellenállást, különösen akkor, mikor az 1974-es olajválság után már nem volt mindegy, mennyit fogyaszt az autó. Erre volt kiváló a rejtett fényszóró, ami a Chrysler LeBaronon látható. Ezt kikapcsolt állapotban lemez fedte, ami lehetett áramvonalas, bekapcsoláskor pedig ott virítottak a bumfordi lámpák:

[link]

Ha már egyszer rákényszerültek a gyártók erre a megoldásra, divat is lett belőle. Azonban a Ford 1983-ra elérte, hogy a fényszórók tetszőleges alakúak legyenek és be lehessen őket süllyeszteni a homlokfal síkjába, ezzel pedig a fenti megoldás okafogyottá vált. Gyorsan el is tűnt, mert nem sok értelme volt.

A rejtett fényszórók másik típusát, a klasszikus bukólámpát is részben az amerikai szabályozás kényszerítette ki: a fényszórók magasságára olyan értéket írtak elő, amit az ék alakú sportkocsik az életben nem tudtak teljesíteni, mert a motorháztető szintje alacsony volt. Maradt tehát az a megoldás, hogy használaton kívül a lámpa besüllyed a motorháztető vonalába, felkapcsolva pedig kiemelkedik. Ez is javította a légellenállást.

Mára okafogyott lett az ilyesfajta ügyeskedés. Egyrészt már nincs ott a kőbe vésett NHTSA-előírás, másrészt sok esetben már nappal is kötelező világítania a tompított fényszórónak, tehát a légellenállás csökkentése is egyre kevésbé működik. Ráadásul a '70-es években egyeduralkodó parabolatükrös fényszórók mellett a '80-as évek végére megjelentek a sokkal kisebb homlokfelületű projektoros kivitelek, amik már elfértek egy lapos sportkupé alig észrevehető homlokfalán is (lásd: Opel Calibra, mondjuk annak a lámpái állítólag nem sok fényt bocsátanak ki), mostanra pedig már a LED fényszórók is elérhetőek, amik még kisebb felülettel tudnak megfelelő fényáramot kibocsátani. Vagyis sokkal kisebb fényszóróknak kell helyet találni az autó elején, ami megkönnyíti a feladatot.