Lehet utólag ABS-t tenni egy olyan autóba, amiben nincs? Drága mulatság?

A #9 kommentből jól kitűnik, hogy ez tényleg nem tudja mi az ABS... Az ABS-nek mint blokkolásgátló rendszernek pont hogy havas, jeges úton van jelentősége. Az értelme az, hogy a kerekek megcsúszását gátolja meg. Ez azt jelenti, hogy a kerekeket csak annyira engedi lefékezni, hogy a kerék és az út közötti tapadási súrlódás még épp megmaradjon, azaz ne billenjen át a csúszási súrlódási állapotba. Egyébiránt, ha kinyitanál egy mechanika könyvet, azt találnád, hogy ez a gördülés kinematikai feltétele (kerék érintkező pontjának relatív sebessége zérus).

Szóval azt tényleg nem tudom mi történt, ahogy azt sem hogy +25fokba hol esett hó nálad, azt viszont tudom hogy fogalmad nincs az ABS-ről, de most talán egy villanykörtényi fényt kaptál a nagy sötét szobában.

Abs ha vészfékezel, akkor nagyobb a féktáv, mint egy abs nélküli autóval

Mivel az abs nem engedi a kerekeket blokkolóra fékezni, igy tovább tart megállni

Az Abs nem arra van hogy rövidebb legyen a féktáv, hanem arra van hogy vészfékezés közben is tudj kormányozni és igy nagyobb esélyed lehet fékezve+ manőverezve elkerülni egy balesetet!

#14 Ha nincs ABS és kicsi a tapadás a kerekek és az út között, akkor megcsúszik, és csúszva több utat tesz meg mintha ABS-el a megcsúszás határhelyzetén haladt volna. Tehát nem igaz az az állításod hogy "Abs ha vészfékezel, akkor nagyobb a féktáv, mint egy abs nélküli autóval".

Ami kormányzást illeti, azt jól tudod.

15 tévedésben vagy

Állóra fékezett kerekekkel sokkal nagyobb a súrlódási erő előbb fogy ela sebbeséged

Gondolom sosem volt még abs nélküli autód:D

A helyzet ennél kicsit komplexebb, lessétek meg itt:

[link]

Spoiler:

Mindkettőtöknek igaza van: van, amikor abs-szel rövidebb a fékút, van, amikor nélküle.

#16 Amit leírtam, számtalan kísérlet támasztja alá. Egyébiránt a tapadási súrlódási erő maximuma mindig nagyobb mint a mozgási súrlódási erő, ezért sem lehet igaz amit leírtál.

Ha te mégis ezt tapasztaltad, akkor a két jármű más paramétereiben való eltérés okozta a különbséget.

Száraz úton igazából a radírozós satufék kicsit rosszabb mintha csúszik a kerék, de forogva, ezt viszont az ABS nemannyira tudja..

Vizen a blokkolás egyértelműen rosszabb.. hóban jégen viszont van az a szitu amikor a blokkolás feltúrja maga alatt a csúszós részt az aszfaltig, és hamarabb betapad.

Egy jó ezeket érzi és tud játszani a fékpedállal..

az ABS alapvetően a hülyéknek készült de nem féktáv rövidítésre, hanem mert satufékkel tekergetheted a kormányt ugyanúgy csúszol egyenesen..

.. viszont az átlaghülye az megijed amikor za ABS elkezdi visszarúgdosni a pedált, ha nem ijed meg hanem tapossa tovább, akkor viszont bambán néz maga elé, és eszébe sem jut eltekerni a kormányt kikerülni az akadályt, neki fog menni..

Volt "régen" ABS nélküli autóm... soha többet!!!!

Vészfékezésnél ha nem pont a kerekek blokkolása előtt állítod meg a pedált akkor a surlódó gumik miatt csúszni fog az autó és irányíthatatlan lesz.

Ez egyenesben és száraz illetve tiszta úton még nem is akkora gond.

Viszont!!! Amint már egy kicsit is kanyarodik az út és te izomból beletaposol a fékbe akkor vagy az árokban kötsz ki vagy a szembe sávba.

Ha pedig vizes vagy szutykos, faleveles, kavicsos az út akkor nem is kell kanyar, egyből ki fog törni valamelyik irányba....

Aki meg azt mondja nekem, hogy vészfékezésnél vagyis egy pánikhelyzetben úgy bele tud taposni izomból a fékbe egy ABS nélküli kocsinál, hogy tapadáshatáron tartja az autót az kamuzik...

Ilyet a Forma 1-es pilóták tudnak, hétköznapi ember nem.

Látszik hogy páran hiányozak fizika órán. Nem vitaindító, hanem ténykérdés, hogy a tapadási surlódási együttható mindig nagyobb, mint a csúszási surlódási együttható.

Négyjegyű függvénytáblázatok 201. oldal. Szerepel a gumi-aszfalt anyagpárosítás is.

[link]

Tudom, hülyék a fizikusok, és a táblázat is téved, meraszarábéesznélkülcsúszókerékkelakkorishamarabbmeglehetállni...