Autó szerelők! Dobféket vagy tárcsaféket szerettek jobban szerelni?

#1 Mondjuk tárcsafék sem annyira hülyebiztos, mint a ilyennek tűnik. Az emberi hülyeség határtalan és nem alábecsülhető. Nem egyszer jött már be okos, hogy ő király és magának cserélt betétet, felrakta a vállas tárcsára, aztán csodálkozott, hogy nyikorog és nincs fékhatás.

Szóval nagy az isten állatkertje.

A tárcsát könnyebb és egyszerűbb cserélni.

Utána pedig semmi állítgatás nem kell.

#3.

Ahol a hátsó tárcsafék, bowdenes kézifékkel van kombinálva, ott azért időnként van mit állítgatni. ;)

#4/6 vagyok.

Rosszul fogalmaztam!

Nem kimondottan a bowden a beállításáról beszélek, hiszen az egy(kettő) darab drótkötél, aminek a végén egy anyával lehet a feszességet állítani.

Viszont a kezdő kérdés az volt, hogy a dob, vagy a tárcsafék szerelését favorizálják-e jobban?

Erre jött az a válasz, hogy "semmit nem kell állítani".

Ha javításról beszélünk, akkor igenis van(!) mit tekergetni, hiszen a hátsó féknyeregnél a hidraulikusan mozgatott fékbetétet kell összehangolni, a munkahengerben található orsós kar működésével.

A hidraulikus munkahengert a fékpedállal működteted, a bowdeneket viszont a kézifékkarral.

Na ennek a kettőnek az összehangolása, szöszölős, pepecs munka, föleg egy 30-40 éves autónál.

Erre legjobb példa a nagypolski kézifékje. :(

#8 Hát a nagypolski fogalmam sincs, hogy hogyan működik, úgyhogy fogalmam sincs mire gondolsz. :D

"a hátsó féknyeregnél a hidraulikusan mozgatott fékbetétet kell összehangolni, a munkahengerben található orsós kar működésével"

Mint mondtam, nem tudom nagypolskinál mi a helyzet, de az "új" autóknál (30 évnél újabb) nincs ilyen. A munkahengert vissza kell nyomni alapállásra, ez igaz. Továbbá van pár olyan típus, amelyiken a munkahenger felületén van egy bevágás, a fékbetéten meg egy pöcök és a kettőnek egybe kell esni (lehet a nagypolskinál is erre gondolsz?). De utóbbi relatív ritkának számít, az autók többségén csak tekerni kell az orsót, aztán ahogy esik úgy puffan és jó lesz, nem kell összehangolni semmit.

" hidraulikus munkahengert a fékpedállal működteted, a bowdeneket viszont a kézifékkarral.

Na ennek a kettőnek az összehangolása"

Erről olvasnék többet, ha van kedved írni róla pár sort, mert fogalmam sincs, hogy ezek a régiek hogyan működtek. A modern tárcsaféknél nincsen semmilyen összehangolás, mint ahogy ezt már írtam. A kézifékbowden végét csak be kell akasztani a féknyereg kilincsművébe és kész, utána nincs mit állítgatni. Ellenben a dobfékkel, aminél ugye kéziféket alapra kell állítani, így állítod be a fékpofák széttartását, ha az jó, akkor megpumpálod a féket és lehet még utána még újra kell állítani, majd ha az jó, akkor állítod a kéziféket. Szóval az a pepecselés, erre céloztam #1-es válaszomban. De modern tárcsaféknél nincs ilyen.

Na persze, amikor csak betétet vagy tárcsát cserélsz, azon tényleg nincs mit lomolni. Az igazi kaland, amikor egy korábban sosem látott, 30+ éves autót kell "renoválni". Mert az már nem autószerelés, hanem renoválás vagy inkább restaurálás. ;)

Visszatérve a nagypolosra:

Ahogy írtam, a hátsó munkahengerben volt egy menetes orsó,aminek a végét a bowden mozgatta. Ennek a kis tengelynek a vége ütközött a fékbetétnek és amikor a bowdent meghúztad akkor -a nagyemelkedésű menten- egy speciális közdarab, a féktárcsához szorította a betétet.

Természetesen ez a hidraulikus féktől teljesen független működött.

Elméletileg ügyes megoldás lett volna, viszont nagyon könnyen elállítódott......

Ha érdekel, bizonyára találsz róla szakirodalmat.