Mi a véleményetek arról, ha kétsávos úton a mögötted lévő levillant?

Működik a refije. Pont.

Engem külsőben is toltak már idióták. Nulláson GPS szerint 115- tel mentem.

Simán előzhetetett volna, ha annyira menni akar.

Először elgondolkodok, hogy esetleg én csináltam valamit rosszul.

Ha igazából nem, akkor az első biztonságos lehetőségnél átsorolok a külsőbe, hogy az agresszív sofőr eltűnjön mögülem.

Ha a külsőben villog rám, azzal nem tudok mit kezdeni.

Az, hogy el kell gondolkodni az okán. Lehet amugy defektes hatsó gumi is akár...

Sajnos varoson belül nem kötelező a jobbra tartás, igaz a masik mellett balról elmenni sem, ha ez nem cikcakkozast jelent a sorok között.

Ha a sebesseggel van baja a hatulról erkező kolleganak es el lehet engedni akkor tessék elengedni, mert engem pl a hideg ráz, hogy mikor húzza rám a jóember aki 40-45 re kepes a bal savban, de valamiert nem megy ki a jobboldaliba igy elmegyek mellette balról. (fokozott óvatossággal lehet ezt megtenni a kresz szerint, amiben van rizikófaktor azert bőven, ha kocc lenne)

Általában ugye akkor szoktak hátulról villogni, ha a belső sávban mész, és vagy idegbeteg az ember és elvárja hogy te is menj 200 km/h-val a 130-as határ mellett annak ellenére hogy épp előzöl, vagy tényleg nem előzöl és úgy mész a belsőben. Az első esetben nincs mit tenni, idegbeteg és kész, majd lehúzódsz amikor tudsz. A második esetben meg húzódj le, mert kötelességed a jobbra tartás.

Viszont érdemes a szitkozódás, meg a "hova siecc fassz*pó" előtt elgondolkodni, hogy vajon nem jelezni akar-e valamit a villogással.

Én például legutóbb este 8 körül, a vak sötétben majdnem beledurrantam egy régi Swiftbe hátulról, mert nem kapcsolta fel a világítást, és nagyon rossz, nedves, kásás útviszonyok között mentünk, ráadásul tötyörgött vagy harminccal (gondolom azért, mert nem látott - ilyenkor miért nem fut át az agyán hogy vajon miért nem lát?...), én meg mentem nyolcvannal. Villogtam neki elég sokszor, csak nem kapcsolta fel, kanyargós szakaszon meg sem mertem előzni, aztán amikor egy piros lámpához értünk a következő faluban, akkor még neki is állt velem szájkaratézni hogy az anyámat villogok neki. Mondom neki hogy lámpát kéne kapcsolni, aztán láttam hogy a teljes döbbenet ült ki az arcára. Nem hiszem el hogy ilyen van.